Ifj�kora [szerkeszt�s]

Marie Louise h�zass�gon k�v�li gyermekk�nt sz�letett 1858. febru�r 24-�n, a Lajos bajor herceg (1831–1920) �s Henriette Mendel (1833–1891) n�met sz�n�szn� kapcsolat�b�l. �desapja, Lajos Vilmos herceg a Wittelsbach-i h�zb�l sz�rmaz� Miksa �s Ludovika hercegi p�r legid�sebb gyermeke volt, akinek testv�rh�ga, Erzs�bet hercegn�, Marie Louise sz�let�sekor m�r osztr�k cs�sz�rn� volt.

Lajos Vilmos herceg csak morganatikus h�zass�got k�thetett a polg�ri sz�rmaz�s� sz�n�szn�vel, gyermeke anyj�val, ez�rt 1859. m�rcius 9-�n lemondott els�sz�l�tti jogair�l, �s gyermekeinek �r�kl�si jog�r�l. A rangon alul („nicht standesgem��”) k�t�tt h�zass�g megk�t�se el�tt, 1859. m�jus 19-�n Henriette Mendelt, a menyasszonyt nemesi rangba emelt�k, Wallersee b�r�kisasszony�v� (Freifrau von Wallersee) kre�lt�k. A sz�l�k esk�v�j�t 1859. m�jus 28-�n Augsburgban k�t�tt�k meg, a f�rjezett asszony a Wallersee b�r�n�ja (Freiin von Wallersee) c�met viselhette. A h�zasp�r Augsburgban, M�nchenben �s Garatshausenben lakott.

Marie Louise gr�fn�, M�ria Val�ria f�hercegn�vel

Marie Louise j� nevel�st kapott, m�velts�get szerzett, j�l besz�lte a bajor nyelvet is. Nagy szabads�got �lvezett, kiv�l�an megtanult v�vni �s lovagolni. Amikor nagyn�nje, Erzs�bet cs�sz�rn� 1869-ben megl�togatta �ket, elb�v�lt�k �t Marie Louise k�pess�gei, mindenekel�tt m�lovagl� tudom�nya. A cs�sz�rn� megh�vta �t B�csbe, �s 1876-ban bemutatta �t a cs�sz�ri udvarban, k�s�bb a G�d�ll�i kast�ly�ban is vend�g�l l�tta, a konzervat�v f�nemesi k�r�k nagy megbotr�nkoz�s�ra. Erzs�betnek �ppen ez volt a c�lja az alacsony sz�rmaz�s�, „�res csal�df�j�”, frissen kre�lt b�r�le�ny gyakori vend�gesked�s�vel, hiszen Erzs�bet nagy kedv�t lelte, ha �skonzervat�v k�rnyezet�t provok�lhatta, erre haszn�lta fel unokah�g�t, Marie Louise-t is.

Magyarorsz�gi tart�zkod�sa sor�n ismerkedett meg Batthy�ny Elem�r gr�ffal (1846–1932), az 1849-ben kiv�gzett Batthy�ny Lajos minisztereln�k fi�val. A rom�ncot Erzs�bet kir�lyn� nagyon j� szemmel n�zte. A h�zass�gt�l a Batthy�ny-csal�d �s Ferenc J�zsef �sszeb�k�t�s�t v�rta. ^[1] Batthy�ny �zvegye azonban, az engesztelhetetlen Zichy Ant�nia gr�fn� (1816–1888) sohasem bocs�tott meg a Habsburgoknak. „A gyilkos csal�dj�ba nem n�s�l�nk”, �rta fi�nak, �s szigor�an eltiltotta Marie Louise-t�l. A legkomolyabban megfenyegette �ket, ha m�gis a �sszeh�zasodnak, � az esk�v� napj�n �ngyilkoss�got fog elk�vetni. A tervezett frigy meghi�sult.

Els� h�zass�ga [szerkeszt�s]

Festetics M�ria gr�fn�, aki saj�t, cs�sz�rn� melletti udvarh�lgyi �ll�s�t f�ltette Marie Louise-t�l, bemutatta �t Georg von Larisch-Moennich gr�fnak, Ellgoth �s Karwin b�r�j�nak (1855–1928). Nagyn�nje, Erzs�bet cs�sz�rn� a h�zass�gk�t�s �rdek�ben er�s nyom�st fejtett ki unokah�g�ra �s a kijel�lt v�leg�nyre is. Mindketten meghajoltak a cs�sz�rn� �s kir�lyn� akarata el�tt. 1877. okt�ber 20-�n, Erzs�bet G�d�ll�i kast�ly�ban megtartott�k az esk�v�t. A h�zasp�r a szil�ziai Troppau k�zel�be k�lt�z�tt, ahol megsz�letett Marie Louise els� k�t gyermeke. Az a kett�, akiknek k�ts�gk�v�l Georg von Larisch-Moennich gr�f volt az apjuk. A legid�sebb Franz Joseph Ludwig Georg Maria (* 1878), Larisch-Moennich gr�fja, Ellgoth �s Karwin b�r�ja (a k�s�bbi �ce�nogr�fus), ut�na Marie Valerie (* 1879). A gyermekek keresztapja Ferenc J�zsef cs�sz�r, keresztanyja M�ria Val�ria f�hercegn� volt.

Marie Louise von Larisch-Moennich gr�fn�t palotah�lggy� nevezt�k ki, f�rje bej�ratos lett az udvarhoz. Hamarosan azonban ki�tk�ztek a k�nyszer alatt k�t�tt h�zass�g probl�m�i, a h�zasfelek gyakran utaztak k�l�n. Megsz�nt a kapcsolat a cs�sz�rn�val is, aki unokah�g�t, Marie Louise-t m�r nem haszn�lhatta olyan hasznos szolg�lattev� szem�lyk�nt, mint m�g 1876-ban G�d�ll�n. Marie Louise megpr�b�lt �j kapcsolatokat ki�p�teni a cs�sz�ri udvar fel�, ekkor ismerte meg Helene von Vetsera b�r�n�t (sz�letett Helene Baltazzit).

1877-ben Marie Louise abban b�zva v�gott bele saj�t k�nyszerh�zass�g�ba, hogy ez�ltal a cs�sz�ri udvarban maradhat, im�dott nagyn�nje, Erzs�bet cs�sz�rn� k�zel�ben. E c�l meghi�sulv�n, h�zass�g�t m�r �rtelmetlennek �rezte, �s meg volt gy�z�dve arr�l, hogy boldogs�g�t h�zass�gon k�v�l keresheti. Viszonyba keveredett Henri Baltazzival, Helene von Vetsera b�tyj�val, aki szint�n Pardubitz-ban lakott, �s k�t gyermeket sz�lt t�le, Marie Henriette-et (* 1884) �s Georg Heinrich-et (* 1886). F�rje, Georg von Larisch-Moennich gr�f e gyermekeket is a saj�tj�nak ismerte el, de kapcsolata feles�g�vel elromlott, Marie Louise elad�sodott. P�nz�gyi t�mogat�st Baltazzit�l kapott, valamif�le gyermektart�s d�j form�j�ban, �s unokafiv�r�t�l, Rudolf koronahercegt�l, aki viszont kihaszn�lta Marie Louise k�nyszerhelyzet�t, arra r�szor�totta, hogy Marie Louise j�rjon el helyette k�l�nf�le diszkr�t �gyekben, �s teljes�tse k�v�ns�gait.

Marie von Larisch (balra) �s Marie von Vetsera b�r�kisasszony (jobbra)

A Mary Vetsera-aff�r [szerkeszt�s]

Henri Baltazzi unokah�ga, Mary von Vetsera beleszeretett Rudolf tr�n�r�k�sbe, 1888 nyar�n levelet is �rt neki. Ebben az id�ben Rudolf �ngyilkos�gra k�sz�lt, �s olyan n�t keresett mag�nak, aki t�rs�ul szeg�dne a k�z�s hal�lba indulva. November elej�n Rudolf felk�rte a neki elk�telezett Marie von Larisch gr�fn�t, hogy valamilyen �r�ggyel hozza el neki Mary von Vetser�t a Hofburgba. Maga Mary is nagyon akart tal�lkozni a tr�n�r�k�ssel, �s Marie von Larisch gr�fn� engedett bar�tn�je k�ny�rg�s�nek, �s megszervezte a tal�lk�t. Rudolf m�r Mary els� l�togat�sakor, 1888. november 5-�n meg�llap�totta, hogy az �t csod�l�, �rte rajong� fiatal baronesz pontosan az a t�rs, akit � keres mag�nak. A k�s�bbiekben Marie von Larisch fedezte tal�lkoz�ikat, bar�ts�gb�l. A sokat tapasztalt nagyvil�gi d�ma nem �nzetlen�l v�llalta a ker�t�n� szerep�t. Mivel nagy l�bon �lt, teljesen el volt ad�sodva, ez�rt az els� randev� ut�n arra k�rte bar�tn�j�t, Maryt, eml�keztesse a tr�n�r�k�st, hogy az 25 ezer arany koron�valarannyal tartozna neki. Az egzalt�lt, nem evil�gon �l� Rudolfnak semmilyen fogalma nem volt a p�nz val�di �rt�k�r�l (ezt feles�ge, a j�zan gondolkod�s� Stef�nia f�hercegn� is gyakran hangoztatta). 1888 november�t�l 1889 jan�r v�g�ig, alig h�rom h�nap alatt �ll�t�lag 70 ezer arany korona v�ndorolt Rudolf kez�b�l Marie von Larisch gr�fn�h�z. Az �sszeg nagys�g�t �rz�kelteti, hogy a tr�n�r�k�s �vi apan�zsa 45 ezer arany korona volt (ez ma kb. 330 ezer Euro), ehhez mint magas rang� katonatiszt havi 800 arany korona zsoldot kapott. Rudolf koronaherceg egy�bk�nt 150 ezer arany korona – ma kb. 1,1 milli� Euro – ad�ss�got hagyott h�tra, amit cs�sz�ri apja fizetett vissza a fia hitelez�inek.

Amikor azut�n a koronaherceg �s a b�r�kisasszony viszonya komolyabb� v�lt, december elej�n Mary Vetsera megjelen�se a b�csi Oper�ban komoly botr�nyt okozott, �s Stef�nia f�hercegn� (1864–1945), Rudolf tr�n�r�k�s feles�ge is megl�tta benne veszedelmes ellenl�bas�t, Marie von Larisch meg�rezte a fenyeget� vesz�lyt. Visszavonult, nem vett r�szt tov�bbi tal�lk�k fedez�s�ben. Botr�ny fenyegette �t is: m�r Pardubitz-ben is pletyk�ltak az �gyr�l, f�rje, Georg gr�f is tombolt d�h�ben. Rudolf �s Mary ezut�n is megtal�lt�k a m�dj�t, hogy Bratfisch-on, Rudolf szem�lyes fi�ker-hajt�j�n, �s a Hofburg egyik kapus�nak le�ny�n, Agnes Jahod�n kereszt�l szervezz�k l�gyottjaikat.

1889. janu�r 13-�n l�phettek el�sz�r nemi kapcsolatba egym�ssal, azzal az �g�rettel, hogy egy�tt mennek a hal�lba. Janu�r 26-�n veszeked�s robbant ki a Vetsera-h�zban, ugyanekkor ker�lt sor egy s�lyos �ssze�tk�z�sre Rudolf tr�n�r�k�s �s cs�sz�ri apja k�z�tt. A apj�val folytatott vita meger�s�tette Rudolfot elhat�roz�s�ban. Marie von Larisch gr�fn�t mag�hoz rendelte Csehorsz�gb�l, �s azt mondta neki, hogy Mary Vetser�t tal�n soha t�bb� nem l�thatja, a gr�fn� nem sz�molt ezzel a fordulattal, ez�rt seg�tsen neki, hogy m�g egyszer utolj�ra tal�lkozhasson Maryvel. Janu�r 28-�n Marie von Larisch gr�fn� elhozta Mary von Vetsera b�r�kisasszonyt a Hofburgba. Mary itt elt�nt. A gr�fn� nem sz�m�tott ilyen fordulatra, p�nikba esett, �s megk�s�relte a hat�s�gokat bekapcsolni, sikertelen�l. Maryt Bratfisch kocsis kivitte a mayerlingi vad�szkast�lyba, ahov� hamarosan Rudolf is k�vette �ket. 1889. janu�r 30-�ra virrad� �jszak�n a tr�n�r�k�s agyonl�tte Mary Vetser�t, majd n�h�ny �ra m�lva maga is �ngyilkoss�got k�vetett el.

Rudolf addigra m�r visszaszerezte �s el�gette a saj�t maga �ltal Marynek �rt, szerelmet mutat� (vagy tettet�), beh�zelg� leveleit, ugyanakkor az epeked� Mary �s a mindenr�l tud� Marie gr�fn� �ltal �rott leveleket h�trahagyta, hogy azokat a tervezett k�z�s �ngyilkoss�g v�grehajt�sa ut�n k�nnyen megtal�lhass�k, �s egy k�zenfekv� b�nbakot tal�lhassanak. A trag�dia ut�n Erzs�bet cs�sz�rn� Marie von Larisch gr�fn�t tekintette egyed�li f�b�n�snek fia hal�la miatt. Az im�dott nagyn�ni, nyilv�n saj�t b�ntudat�t elfojtand�, mindenfajta magyar�zat, �nigazol�s lehet�s�g�t megtagadta unokah�g�t�l. A gr�fn� kegyvesztett lett a Habsburg-csal�dn�l, nemk�v�natos szem�ly lett az udvarn�l, az arisztokrata t�rsas�g nem volt hajland� �rintkezni vele. Szem�ly�re �gy utaltak, hogy „az a Larisch gr�fn�, aki...”.

Mary von Vetsera ezt j�el�re megsejtette. Hal�la el�tt Marie von Larisch-nak �rt b�cs�level�ben ez �ll: „Kedves Marie! Bocs�sd meg nekem a sok szenved�st, amit �n okoztam neked. Sz�vb�l k�sz�n�k mindent, amit �rtem tett�l. Ha �leted neh�zz� v�lna, �s �n bizony f�lek, hogy neh�zz� v�lik az ut�n, amit mi elk�vett�nk, gyere ut�nunk, ez a legt�bb, amit megtehetsz. Mary.”

Az �t k�r�lvev� megvet�s miatt Marie Louise von Larisch-nek hamarosan el kellett hagynia az Osztr�k-Magyar Monarchi�t is, vissza kellett k�lt�znie Bajororsz�gba. 1894-ben ism�t anya lett. Mivel m�r hossz� ideje k�l�n �lt f�rj�t�l, Georg von Larisch-Moennich gr�f ez�ttal m�r nem �rizhette meg csal�dja j�h�r�t, � nem lehetett a gyermek apja. A fi�cska, Friedrich Karl m�g megkapta ugyan a gr�fi c�met, de a h�zass�gt�r�s t�ny�t nem lehetett eltagadni, ennek k�vetkezt�ben f�rje 1896. december 3-�n elv�lt t�le.

M�sodik h�zass�ga [szerkeszt�s]

Marie Louise von Larisch-Moennich gr�fn� Rottach-Egern-ben megismerkedett Otto Brucks opera�nekessel (1854–1914), �s 1897. m�jus 15-�n M�nchenben f�rjhezment hozz�. H�zass�gk�t�s�k ut�n Bruck nem kapott t�bb megb�z�st sz�npadon �s az udvari operah�zakn�l sem, mivel a sz�niigazgat�k az osztr�k cs�sz�ri h�zzal v�llaltak szolidarit�st. Vend�gszerepl�sei alkalm�val Otto Bruckot mindig �gy mutatt�k be, mint „annak a Larisch gr�fn�nak a f�rje, aki...”. A f�rj emiatt alkoholista lett. 1899-ben megsz�letett Marie Louise legkisebb fia, az ifjabb Otto Brucks. S�lyos p�nzzavarba ker�ltek. Marie Louise Brucks le�rta, amit a cs�sz�ri �s kir�lyi rokons�g�r�l tudott. I. Ferenc J�zsef cs�sz�r meg volt gy�z�dve arr�l, hogy Marie Louise, aki valaha az 1898-ban elhunyt Erzs�bet bizalmasa volt, nagyon sokat tudhat, �s tal�n m�g Erzs�bet saj�t k�ltem�nyei („felh�kapirg�l�sai”, „Wolkenkraxeleien”, ahogy Ferenc J�zsef nevezte a k�lt�szetet) is meglehetnek n�la. Ez�rt a cs�sz�r a els� k�ziratot magas �sszeg�rt megv�s�rolta Marie Louise-t�l, �s rendszeres nyugd�jat is foly�s�tott neki.

Marie Louise azonban �lland�an azon volt, hogyan rehabilit�ltathatn� mag�t a magas k�r�kben. Emiatt �jra �s �jra zugkiad�kkal �s k�tes �js�g�r�kkal keveredett kapcsolatba, akik g�tl�stalanul ki akart�k haszn�lni, hogy az asszony k�zeli kapcsolatban �ll a cs�sz�rral. V�g�l hitelez�i egy �tl�thatatlan �s s�t�t konzorciumba t�m�r�ltek, �s teljesen sarokba szor�tott�k. Hatalmas ad�ss�gai miatt r�szese lett a cs�sz�ri h�zat folyamatosan zsarol� k�r�knek.

1906-ban Otto Brucks az akkor a N�met Cs�sz�rs�ghoz tartoz� Metz v�ros sz�nh�z�nak igazgat�ja lett. 1907-ben �s 1909-ben meghalt Marie Louise mindk�t gyermeke, akik a Baltazzi-t�l sz�rmaztak. 1913-ban megszegte a cs�sz�ri h�zzal k�t�tt szerz�d�ses k�telezetts�geit, �s abban a rem�nyben, hogy �gy el�rheti j�h�r�nek helyre�ll�t��s�t, kapcsolatot keresett egy angol �js�g�r�val, akinek seg�ts�g�vel megjelentette a „M�ltam” (angolul „My Past”, n�met�l „Meine Vergangenheit”) c. k�nyvet.

1914-ben f�rje, Otto Brucks m�jzsugorban meghalt. A k�vetkez� �vben meghalt legid�sebb le�nya, Marie Valerie-t. Az I. vil�gh�bor�ban a meg�zvegy�lt Marie Louise Brucks a nyugati fronton dolgozott, v�r�skeresztes �pol�n�v�rk�nt. 1920-ban egy n�mafilmet forgatott, amelyben � maga alak�totta nagyn�nj�t, Erzs�bet cs�sz�rn�t.

Harmadik h�zass�ga [szerkeszt�s]

1924-ben megismerkedett William Henry Meyers-szel, egy floridai farmerrel �s term�szetgy�gy�sszal (* 1859), aki az atlanti-�ce�ni �tkel�s k�lts�g�t finansz�rozta Marie Louise �s fia, Karl sz�m�ra. Cser�be az asszony, meg�rkez�s�k ut�n h�rom nappal, 1924. szeptember 2-�n a New Jersey-i Elizabeth-ben f�rjhezment Meyers-hez. A f�rfi azonban sz�lh�mosnak bizonyult. Egy igazi eur�pai gr�fn� f�rjek�nt saj�t szem�lyes preszt�zs�nek javul�s�t v�rta. Amikor ez ett�l rem�lt bev�teln�veked�s elmaradt, a f�rj b�ntalmazni kezdte az �reg h�lgyet, aki 1926-ban New Jersey-be menek�lt. Itt szak�csn�k�nt �s takar�t�n�k�nt dolgozott. 1928-ban elv�lt f�rj�t�l. Egy �r�nak elmes�lte �lete t�rt�net�t, az illet� ebb�l k�t k�nyvet is �rt, de az �rt�k kapott bev�telt saj�t mag�nak tartotta meg.

Marie tal�lkozott T. S. Eliot amerikai sz�let�s� k�lt�vel is. Besz�lget�s�k egy r�sze megjelenik Eliot-nak „A puszta orsz�g” („The Waste Land”) c. eposzi k�ltem�ny�ben.

�gy tudni, Marie Luise nagy �sszeg� „hallgat�si p�nzt” kapott volna a Habsburg-csal�dt�l, hogy ne tegye k�zz� eml�kiratait, �s beleegyezett volna, hogy �nk�nt kiv�ndorol az ||Egyes�lt �llamok]]ba, cser�be �vi 25 000 doll�r nyugd�j�rt. � term�szetesen m�giscsak megjelentette memo�rjait. Ezek az �r�sm�vek k�l�nb�z� szerz�k neve alatt jelentek meg, �s t�nyszer�s�g�k teljesen megb�zhatatlan.

Utols� �vei [szerkeszt�s]

1929-ben hazat�rt Augsburgba, ahol visszavonultan, nagy szeg�nys�gben �lt, �lland�an saj�t t�rsad�lmi rehabilit�ci�j�val pr�b�lkozott. Egy k�nyvkiad� konszernnek is dolgozott, akik kizs�km�nyolt�k, kij�tszott�k. Teljesen elszeg�nyedve, id�sek otthon�ban halt meg 1940. j�lius 4-�n. Gyermekei k�z�l egyed�l az ifjabb Otto Brucks �lte t�l �desanyj�t. Marie von Larisch-Wallersee gr�fn�t M�nchenben, az Ostfriedhofban temett�k el �desapja, Lajos bajor herceg mell�.

Gyermekei [szerkeszt�s]

• Franz-Joseph Ludwig Georg Maria (1878–1937)
• Marie Valerie Franziska Georgine (1879–1915)
• Marie (Mary) Henriette Alexandra (1884–1907)
• Heinrich Georg Maria (1886–1909)
• Friedrich Karl Ludwig Maria (1894–1929)
• Otto Brucks, ifj. (1899–1977)