�lete [szerkeszt�s]

Sz�rmaz�sa, ifj�kora [szerkeszt�s]

Ferenc J�zsef f�herceg �desapja Habsburg-Lotharingiai Ferenc K�roly f�herceg (1802–1878) volt, �desanyja Zs�fia f�hercegn� (Sophie Friederike Dorothea Wilhelmine bajor hercegn�, 1805–1872). Ferenc J�zsef a csal�d els� gyermekek�nt sz�letett. Feln�tt kort meg�l� testv�rei:

• Ferdin�nd Miksa f�herceg, a k�s�bbi I. Miksa mexik�i cs�sz�r (1832–1867)
• K�roly Lajos f�herceg (1833–1896), Ferenc Ferdin�nd k�s�bbi tr�n�r�k�s apja.
• Lajos Viktor f�herceg (1842–1919), Ferenc J�zsef 12 �vvel fiatalabb �ccse, akit homoszexu�lis hajlamai miatt k�s�bb kitagadtak a cs�sz�ri csal�db�l.

Ferenc J�zsef 1848. december 2-�n nagyb�tyja, a gyengeelm�j�nek tartott Ferdin�nd cs�sz�r lemondat�s�t k�vet�en 18 �vesen ker�lt tr�nra, els�sorban anyja, az ambici�zus �s er�lyes bajor Zs�fia bajor kir�lyi hercegn� f�radhatatlan intrik�inak k�sz�nhet�en. Ferdin�nd lemond�sa ut�n �ccse, Ferenc K�roly f�herceg k�vetkezett volna a tr�n�r�kl�sben, de feles�ge, Zs�fia f�hercegn� er�lyes fel�p�se nyom�n � maga is lemondott tr�nig�ny�r�l fia, Ferenc J�zsef jav�ra. Zs�fia f�hercegn� igen er�s befoly�st gyakorolt fi�ra, az ifj� uralkod�ra. Egyes forr�sok kifejezetten fia rossz szellem�nek tekintik �t. Fiatal kora ellen�re Ferenc J�zsef felel�ss� tehet� az 1848-49-es szabads�gharcot k�vet� kegyetlen megtorl�sok�rt, b�r annak f� ir�ny�t�i Felix zu Schwarzenberg herceg, minisztereln�k �s Julius Haynau b�r�, Magyarorsz�g katonai korm�nyz�ja voltak.

A szabads�gharc lever�s�t�l a kiegyez�sig [szerkeszt�s]

Az 1850-es–60-as �vekben az Osztr�k Cs�sz�rs�g s�lyos katonai �s politikai vesztes�geket szenvedett, elvesz�tette vezet� szerep�t a n�met �llamok k�z�tt, �s le kellett mondania it�liai tartom�nyair�l is. Ezek a veres�gek k�nyszer�tett�k ki a Magyarorsz�ggal val� kiegyez�st, a k�zpontos�tott birodalmi korm�nyzat dualista rendszerr� val� �talak�t�s�t.

Koron�z�sa [szerkeszt�s]

I. Ferenc J�zsef �s Erzs�bet kir�lyn� koron�z�sa (Tull �d�n m�solata Eduard Engerth festm�ny�r�l)

A budai kir�lyi palot�ba 1867-ben addig soha nem l�tott mozgalmas �let k�lt�z�tt. A kiegyez�si t�rgyal�sok sor�n az uralkod� �s hitvese t�bbsz�r tart�zkodott a magyar f�v�rosban. J�nius 6-�n Ferenc J�zsef a palot�ban fogadta az orsz�ggy�l�s k�ld�tts�g�t, s �tny�jtotta az els� �zben magyar nyelven ki�ll�tott koron�z�si hitlevelet. Ezzel Ferenc J�zsef megkoron�z�s�nak minden akad�lya elh�rult. Hatalomra ker�l�se ut�n k�zel tizenkilenc �vvel illesztett�k fej�re Szent Istv�n koron�j�t. 1867. j�nius 8-�n a L�nchidat lez�rt�k, hogy a koron�z�si menet szabadon k�zlekedhess�k. A t�meg m�r hajnalban ellepte az utc�kat, hogy a hossz� szertart�s valamelyik esem�ny�nek n�z�je lehessen.

A koron�z�sra a M�ty�s templomban ker�lt sor. A f�nemesek, orsz�ggy�l�si k�vetek hint�i m�r reggel hatkor beg�rd�ltek, hogy h�t �r�ra, a kir�ly �rkez�s�re mindenki a hely�n legyen. Ferenc J�zsef lovon, Erzs�bet pedig M�ria Ter�zia hint�j�n �rkezett. A templom kapuj�ban a f�papok fogadt�k �ket. A kir�ly magyar t�bornagyi egyenruh�ban v�gigvonult a rendezv�nyre k�sz�tett k�t emelv�ny k�z�tt. Az istentiszteleten Liszt Ferenc erre az alkalomra kompon�lt koron�z�si mis�j�t j�tszott�k. Ferenc J�zsef fel�lt�tte a koron�z�si pal�stot, majd felkent�k. Azut�n Andr�ssy Gyula minisztereln�k – aki a n�dort helyettes�tette – az �rsek seg�ts�g�vel az uralkod� fej�re helyezte a koron�t, kez�be adta az orsz�galm�t �s a jogart. Odakint d�szl�v�sek d�rd�ltek, harson�k sz�ltak, s a t�meg �dvrivalg�sa csapott fel. Ezut�n Erzs�betet is felkent�k, v�ll�hoz �rintett�k a Szent Koron�t.

A szertart�s a hely�rs�gi templomban (ma Magdolna-torony) folytat�dott, ahol a kir�ly aranysarkanty�s lovagokat avatott. A menet ezut�n Pestre vonult, ahol a Belv�rosi-templom el�tt a kir�ly vil�gi esk�t tett. Majd a L�nch�d h�df�j�n�l, a 72 v�rmegy�b�l hozott f�ldb�l emelt koron�z�si dombra ugratott fel, s kardj�val n�gyfel� s�jtva tett jelk�pesen �g�retet az orsz�g v�delm�re.

Szobra a szegedi Pantheonban

Az Osztr�k–Magyar Monarchia uralkod�jak�nt [szerkeszt�s]

Az 1867-es kiegyez�st k�vet�en Magyarorsz�g kir�ly�v� koron�zt�k. Ekkor lett kir�lyi jelmondata: „Bizalmam az �si er�nyben”. Magyarorsz�g minisztereln�k�v� a sz�m�zet�sb�l hazat�rt gr�f Andr�ssy Gyul�t nevezte ki, akit a szabads�gharcban val� akt�v r�szv�tel��rt kor�bban t�voll�t�ben („in effigie”) hal�lra �t�ltek (Erzs�bet kir�lyn� Andr�ssyt „a sz�p akasztott”-nak nevezte), az alkotm�nyos Ausztria els� minisztereln�ke pedig Karl (Carlos) Auersperg herceg lett.

A szarajev�i mer�nyletet k�vet�en az uralkod� hozz�j�rult, hogy az Osztr�k–Magyar Monarchia, a N�met Cs�sz�rs�g sz�vets�gesek�nt hadat �zenjen Szerbi�nak �s bel�pjen az els� vil�gh�bor�ba. 86 �vesen, a vil�gh�bor� harmadik �v�ben halt meg, nem �rte meg birodalma sz�thull�s�t.

Munkab�r�sa, m�ly vall�soss�ga �s uralkod�i hivat�studata egyar�nt legend�s volt. Politikai n�zeteit tekintve �konzervat�v, gondolkod�s�t a birodalmi szellem hatotta �t, �s sosem �rtette meg a 19. sz�zad v�g�nek nemzeti mozgalmait. Merevs�ge ellen�re meglep� m�don k�pes volt alapvet� v�ltoztat�sokra, ha meggy�zt�k arr�l, hogy a birodalom fenntart�sa �rdek�ben ez sz�ks�ges. P�lda erre az 1867-es kiegyez�s Magyarorsz�ggal, az alkotm�nyoss�g elfogad�sa (b�r a hadsereg feletti rendelkez�s jog�hoz mindv�gig ragaszkodott), vagy az �ltal�nos v�laszt�jog bevezet�se az osztr�k tartom�nyokban 1907. janu�r 26-�n.

Ferenc J�zsef �s feles�ge s�rja a b�csi kapucinusok s�rboltj�ban

H�zass�ga, gyermekei [szerkeszt�s]

1854-ben vette feles�g�l akkor 16 �ves unokah�g�t,a Wittelsbach-h�z egyik �g�b�l sz�rmaz� Erzs�bet bajor hercegn�t („Sissit”). N�gy gyermek�k sz�letett:

• Zs�fia (1855–1857), kisgyermekk�nt meghalt.
• Gizella (1856–1932), aki Lip�t bajor kir�lyi herceg feles�ge lett.
• Rudolf (1858–1887), aki Stef�nia belga kir�lyi hercegn�t vette feles�g�l.
• M�ria Val�ria (1868–1924), aki Ferenc Szalv�tor f�herceghez ment feles�g�l.

H�zass�guk nem volt boldog, Erzs�bet sok id�t t�lt�tt t�vol B�cst�l (�s any�s�t�l). A csal�dot trag�di�k sora s�jtotta. Els�sz�l�tt kisl�nyuk alig k�t�vesen meghalt. Ferenc J�zsef �ccs�t, Ferdin�nd Miksa f�herceget, a III. Nap�leon �ltal tr�nra seg�tett mexik�i cs�sz�rt 1867-ben Mexik�ban a felkel�k kiv�gezt�k. K�t �vtized m�lva egyetlen fia, Rudolf tr�n�r�k�s �ngyilkoss�got k�vetett el a mayerlingi vad�szkast�lyban, miut�n meg�lte szeret�j�t, a 17 �ves Vetsera M�ria b�r�kisasszonyt. Feles�g�t, Erzs�betet egy anarchista mer�nyl�, Luigi Lucheni �lte meg Genfben. Unoka�ccs�t, Ferenc Ferdin�nd tr�n�r�k�st 1914-ben egy szerb nacionalista �lte meg Szarajev�ban.