Sz�rmaz�sa, testv�rei, gyermekkora [szerkeszt�s]

Rudolf f�herceg, tr�n�r�k�s 1858. augusztus 21-�n sz�letett az als�-ausztriai Laxenburg kast�ly�ban, B�cs k�zel�ben. �desapja I. Ferenc J�zsef cs�sz�r �s kir�ly, az Osztr�k–Magyar Monarchia uralkod�ja, �desanyja Erzs�bet cs�sz�rn� �s kir�lyn�. Rudolf a csal�d harmadik gyermekek�nt sz�letett. Testv�rei:

• Zs�fia Friderika f�hercegn� (1855–1857)
• Gizella f�hercegn� (1856–1932)
• M�ria Val�ria f�hercegn� (1868–1924)

Els�sz�l�tt n�v�re, Zs�fia Friderika m�r egy �ve halott volt, mikor Rudolf megsz�letett, � ugyanis egy 1857-es magyarorsz�gi utaz�s sor�n megbetegedett �s meghalt, mind�ssze k�t �ves kor�ban. Erzs�bet cs�sz�rn� els� gyermekeit, Zs�fi�t, Gizell�t �s Rudolfot apai nagyanyjuk, a szigor� �s v�gletesen konzervat�v Zs�fia f�hercegn� nagyon kor�n elszak�totta anyjukt�l, �s nevel�s�kr�l – Erzs�bet tiltakoz�sa ellen�re – saj�t maga gondoskodott. Zs�fia Friderika korai hal�la ut�n Erzs�bet maga is hosszabb id�re depresszi�ba esett, �s �tmenetileg elfordult �l� gyermekeit�l is.

Neveltet�se, politikai n�zetei [szerkeszt�s]

A Rudolf nev�t visel� 19. gyalogezred ezredtulajdonosi egyenruh�j�ban (1861)

A tr�n�r�k�s sz�let�se �nnep minden birodalomban, az uralkod�s stabilit�s�t, folyamatoss�g�t seg�ti. Ferenc J�zsef cs�sz�r azonban fia sz�let�sekor m�g alig m�lt 28 esztend�s, a tr�n�r�k�s a tr�nra csak igen hossz� id� m�lva sz�m�thatott (esetleg sohasem). A hossz� v�rakoz�s okozta probl�m�kat csak �gy lehet megel�zni, ha az uralkod� fokozatosan bevonja a tr�n�r�k�st a korm�nyz�sba, megismerteti �t annak gondjaival �s titkaival, felk�sz�tve �t j�vend� feladat�ra.

Rudolffal nem ez t�rt�nt. Nagyanyja, a konzervat�v gondolkod�s� Zs�fia f�hercegn�, cs�sz�ri fi�nak j�v�hagy�s�val s�lyosan hib�s m�don ir�ny�totta a fi� nevel�s�t. Elszak�totta �s teljesen elszigetelte �desanyj�t�l, Erzs�bett�l, akinek szellemi befoly�s�t k�rosnak tartotta. Rudolf jelleme, sz�nes �rzelmi vil�ga, �rz�keny lelki alkata azonban Erzs�bet�hez hasonl�tott, nagyanyja pedig �ppen ezt a szabadabb vil�gfelfog�st akarta - kem�ny m�dszerekkel - kinevelni a fi�b�l. Rudolf nevel�s�t el�sz�r Gondrecourt gr�fra b�zt�k, aki a gyenge �s ideges term�szet� gyermekre a legszigor�bb katonai kik�pz�si m�dszereket alkalmazta. A hat�ves gyermeket �jszaka pisztolyl�v�sekkel felriasztotta, hossz� �jszakai menetekre vagy az es�ben val�, zoksz� n�lk�l elviselend� �lldog�l�sra k�nyszer�tette. E pedag�giai balfog�sok s�lyosan vesz�lyeztett�k a fi� testi-lelki fejl�d�s�t. Csak Erzs�bet igen hat�rozott fell�p�se nyom�n 1865-ben siker�lt a k�m�letlen nevel�t elt�vol�tani.

Az �jonnan kinevezett nevel�, Joseph Latour von Thurmburg gr�f kiv�l� pedag�giai �rz�kkel hamarosan komoly fejl�d�st �s eredm�nyeket �rt el. A tr�n�r�k�s tan�rai k�z�tt volt R�nay J�cint magyar p�sp�k is, aki Rudolf 1868-ban sz�letett h�g�nak, M�ria Val�ria f�hercegn�nek is nevel�je lett. Rudolfr�l kider�lt, hogy szabadgondolkod�, vonz�dik a liberalizmushoz, kiv�l� �r�sk�szs�ge van (ami egy Habsburgt�l el�gg� szokatlan k�pess�gnek sz�m�tott). Utaz�sokat tett Eur�p�ban �s a tengeren t�l is, amelyek sz�les�tett�k l�t�k�r�t. Angli�ban jelent�sen b�v�tette ismereteit a gazdas�gr�l �s a modern politikai rendszer m�k�d�s�r�l. M�r fiatalon �n�ll� v�lem�nyt alak�tott ki a Monarchia bels� probl�m�ir�l, b�r�lta Eduard von Taaffe gr�f, osztr�k minisztereln�k konzervat�v szeml�let� politik�j�t. Rokonszenvezett a magyarokkal, de szemben �llt Tisza K�lm�n magyar minisztereln�k konzervat�v vil�gszeml�let�vel is. A fiatal f�herceg �s a cs�sz�ri apa konfliktusai megsokasodtak. Rudolf egyre t�bbet tal�lkozott a n�met �s magyar liberalizmus k�pvisel�ivel. A liber�lis „fert�t�l” val� f�lelm�ben Ferenc J�zsef nem engedte fi�nak, hogy egyetemi tanulm�nyokat folytasson, ismereteit �s tudom�nyos m�velts�g�t bar�tait�l, autodidakta m�don szerezte meg.

Rudolf ifj�kori k�pe

Rudolf egy m�sik tan�ra, Ferdinand von Hochstetter volt, aki k�s�bb a Birodalmi Term�szettudom�nyi M�zeum els� igazgat�ja lett (ma: Naturhistorisches Museum, B�cs). Hochstetter hat�s�ra Rudolf rendk�v�li �rdekl�d�st tan�s�tott a term�szettudom�nyok ir�nt. M�r igen fiatalon �rt�kes �sv�nygy�jtem�nyt �ll�tott �ssze. (Hal�la ut�n e gy�jtem�ny nagyr�sze a b�csi Agr�rtudom�nyi Egyetem tulajdon�ba ker�lt). A tr�n�r�k�sre meghat�roz� hat�st gyakoroltak �rtelmis�gi bar�tai, �gy Karl Menger szociol�gus �s Alfred Brehm, az ismert term�szettud�s is. Brehm �szt�k�l�s�re Rudolf belekezdett Az Osztr�k–Magyar Monarchia �r�sban �s k�pben c. k�tetek sorozat�nak kiad�s�hoz, amelyben sok cikknek maga volt a szerz�je is. A sorozattal a tr�n�r�k�s a soknemzetis�g�, soksz�n� birodalom �sszetartoz�s�t k�v�nta bemutatni. Elismer�st v�vott ki ornitol�giai (mad�rtani) publik�ci�ival is.

Megismerkedett Moriz Szeps-szel, a „Neues Wiener Tagblatt” szerkeszt�j�vel, aki teret adott neki, hogy politikai publik�ci�kat tegyen k�zz�, term�szetesen �ln�ven. A konspir�ci�t gondosan fenntartott�k, az inform�ci�k forr�s�t �gy m�dos�tott�k, hogy a szerz� szem�lye titokban maradjon. Rudolf cikkei a n�met liber�lisok szellemis�g�t t�kr�zt�k, amely szemben �llt a „feud�lis, klerik�lis, �skonzervat�v birodalmi f�deralizmussal”, amely a Monarchi�t �s az Orosz Birodalmat jellemezte. A cikkek b�r�lt�k a Taaffe korm�nyt, mint e n�zetrendszer k�pvisel�j�t.

A fiatalemberr� v�l� Rudolf azut�n k�zelebb ker�lt �desanyj�hoz. Rudolf klasszikus liberalizmusa anyja n�zeteihez �llt k�zel, mindketten szenvedtek a konzervat�v Habsburg-udvar spanyolosan szoros etikettj�t�l, mozdulatlans�g�t�l, kapcsolatuk megjavult. Viszonya cs�sz�ri apj�val viszont igen gyorsan megromlott. Rudolf sohasem titkolta kritikus v�lem�ny�t �fels�ge osztr�k vagy magyar korm�ny�val szemben. Ez kiv�ltotta a Monarchia korm�nyk�reinek bizalmatlans�g�t a tr�n�r�k�ssel szemben, akit emiatt teljesen elszigetelt�k a politikacsin�l� folyamatokt�l. Gyan�s kapcsolatai miatt a cs�sz�ri titkosrend�rs�g is szinte �lland� megfigyel�s alatt tartotta Rudolfot. A konzervat�v cs�sz�r �s liber�lis fia k�z�tt �thidalhatatlan szeml�letbeli k�l�nbs�g fesz�lt. Ferenc J�zsef semmilyen jel�t nem adta, hogy fi�t be akarn� vonni a korm�nyz�sba. Egyr�szt �gy �rezte, m�g �vtizedekig uralkodhat, m�sr�szt �gy gondolta, Rudolfnak ki kell n�nie a liberalizmust, mint valami ifj�kori bolonds�got, addig nem alkalmas az uralkod�sra. Ferenc J�zsef teh�t f�lt�kenyen �rizte uralkod�i hatalm�t, �s azt nem osztotta meg a tr�n �r�k�s�vel sem. Az is t�ny, hogy ezt nemcsak a liber�lis Rudolffal szemben tette, hanem k�s�bb, Rudolf hal�la ut�n, az �j tr�n�r�k�ssel, a konzervat�v �s imperialista gondolkod�s� Ferenc Ferdin�nd f�herceggel szemben is szil�rdan meg�rizte hatalma oszthatatlans�g�t.

H�zass�ga [szerkeszt�s]

Eljegyz�si k�p

Esk�v�i f�nyk�p

Rudolf �s Stef�nia esk�v�i menete

Az ifj� p�r

1881. m�jus 10-�n B�csben Rudolf feles�g�l vette a 17 �ves Stef�nia belga kir�lyi hercegn�t (1864–1945), II. Lip�t belga kir�ly (1835–1909), �s M�ria Henrietta kir�lyn� (sz�l. Habsburg-Lotharingiai M�ria Henrietta Anna f�hercegn�, 1836–1902) le�ny�t. Az udvar illet�kes k�rei az�rt v�lasztott�k Stef�ni�t, mert m�s katolikus uralkod� csal�db�l nem tal�ltak megfelel�en magas rang� jel�ltet. A cs�sz�ri tr�n�r�k�s esk�v�j�n megjelent magas rang� vend�gek k�z�tt volt Edward herceg, brit tr�n�r�k�s, a j�vend� VII. Edward kir�ly �s unoka�ccse, Hohenzollern Vilmos n�met tr�n�r�k�s herceg, a k�s�bbi II. Vilmos cs�sz�r is. A fiatal p�r egy ideig Pr�g�ban �lt.

K�t ellent�tes temperamentum tal�lkozott. Rudolf kiemelked�en intelligens, liber�lis szabadgondolkod�, mindenfajta konvenci�t�l mentes, impulz�v �s t�l�rz�keny l�lek volt, Stef�nia komoly, form�khoz mereven ragaszkod�, kev�sb� intelligens, sz�ntelenebb szem�lyis�g volt. Rudolf anyja, Erzs�bet cs�sz�rn� emiatt sohasem kedvelte Stef�ni�t, len�z�en kezelte, h�ta m�g�tt s�rt� kifejez�sekkel illette (pl. „Trampeltier”, ami „tev�t” �s „tramplit” is jelent).

A h�zass�g els� �vei m�g boldogan teltek. 1883-ban le�nyuk sz�letett, Erzs�bet M�ria f�hercegn� (1883–1963), akit m�g az osztr�k csal�dtagok is magyar becenev�n, „Erzsi”-nek h�vtak. Gyorsan kider�lt azonban, hogy a h�zass�g nem k�t�tte le a csapong� szellem� Rudolfot, �s nem is terelte el figyelm�t azokr�l a probl�m�kr�l, amelyek tr�n�r�k�si mell�z�tts�g�b�l, a korm�ny �s az udvar bizalmatlans�g�b�l fakadtak. Rudolf, ak�rcsak anyja, Erzs�bet, ideje nagy r�sz�t lovagl�ssal, vad�szatokkal t�lt�tte. N��gyei megszaporodtak, k�l�nf�le prostitu�ltakkal (t�bbek k�z�tt Mizzi Kasparral) is rendszeres kapcsolatai voltak. Nagyon v�rt fi�gyermek�nek sz�let�se elmaradt, �ppen az�rt, mert Rudolf nemi betegs�get hurcolt haza, megfert�zte feles�g�t, �s az asszony medd�s�g�t okozta. A h�zasfelek elhideg�ltek egym�st�l, �rzelmi kapcsolatuk megsz�nt. V�l�suk lehet�s�ge is felmer�lt, de a szigor�an konzervat�v cs�sz�r megtiltotta ennek m�rlegel�s�t.

�tja a hal�l fel� [szerkeszt�s]

1887-ben Rudolf megv�s�rolta az als�-ausztriai Mayerlinget �s ott egy vad�szkast�lyt �p�ttetett. 1888 �sz�n a 30 �ves koronaherceg megismerkedett a 17 �ves Mary von Vetsera b�r�kisasszonnyal (1871–1889), akit Marie von Larisch gr�fn� (1856–1940), Erzs�bet cs�sz�rn� �s kir�lyn� legid�sebb fiv�r�nek, Lajos Vilmos bajor hercegnek le�nya (teh�t Erzs�bet unokah�ga, Rudolf tr�n�r�k�s unokatestv�re) mutatott be neki. A k�zvet�t�s c�lja hom�lyos. Lehets�ges, hogy a rajong� tizen�ves k�ny�rg�tt Larisch gr�fn�nak, a csal�d r�gi bar�tj�nak, hogy juttassa �t a csod�lt tr�n�r�k�s k�zel�be, aki val�ban a n�k b�lv�nya volt, sz�mtalan n��gye v�lt ismertt�. A „jobb” t�rsas�gb�l �s a prostitu�ltak k�z�l is egyar�nt ker�ltek ki szeret�k, e viszonyokb�l mintegy harminc t�rv�nytelen gyermeke sz�rmazott. A fattyak anyj�nak hallgat�s�t a cs�sz�ri h�z jelent�s �sszegekkel v�s�rolta meg. A mayerlingi trag�dia �jabb kutat�i azonban c�lzott k�zvet�t�st, politikai �sszeesk�v�s lehet�s�g�t is keresik. Rudolf hamarosan viszonyt l�tes�tett Mary von Vetser�val.

Rudolf f�herceg (1880)

1889 janu�rj�ra m�r t�l sokan tudtak a tr�n�r�k�s szenved�lyes, h�zass�gon k�v�li viszony�r�l Maryvel. I. Ferenc J�zsef cs�sz�r �s kir�ly (1830–1916) is �rtes�lt az �gyr�l. Janu�r v�g�n egy alkalommal Rudolf hevesen �sszesz�lalkozott cs�sz�ri apj�val. A veszeked�s val�sz�n�leg az�rt robbant ki, mert Rudolf a p�p�hoz akart fordulni, hogy h�zass�ga felbont�s�t k�rje. Cs�sz�ri apja ezt megtiltotta, �s azonnali szak�t�st k�vetelt Maryvel. �jabb kutat�sok (�s az �sszeesk�v�s-elm�let h�vei) azt is val�sz�n�s�tik, hogy Ferenc J�zsef ekkor k�z�lte fi�val, hogy a liber�lisokkal val� szimp�ti�ja, �llhatatlan term�szete �s a Birodalom �rdekeivel ellent�tes n�zetei miatt alkalmatlannak tartja �t a majdani tr�nut�dl�sra.

A t�l�rz�keny lelk�, egzalt�lt Rudolf erre az id�re m�r val�sz�n�leg eld�nt�tte, hogy v�get vet �let�nek. Ez a veszeked�s meger�s�thette elhat�roz�s�ban. T�rsat keresett mag�nak, aki elk�s�rn� �t a hal�lba. T�bb alkalmi partnere, k�zt�k Mizzi Kaspar is visszautas�tott�k Rudolfnak ezt a k�v�ns�g�t, �s jelezte Rudolf �ngyilkoss�gi sz�nd�k�t B�cs rend�rf�n�k�nek, s�t Eduard von Taaffe gr�fnak is, de a hat�s�gok nem tettek l�p�seket.

1889. janu�r 28-�n Rudolf f�herceg arra k�rte Larisch gr�fn�t, hogy hozza el a Hofburgba Mary von Vetser�t, mert m�g egyszer utolj�ra l�tni szeretn� �t. Rudolf addigra m�r visszaszerezte �s el�gette a saj�t maga �ltal Marynek �rt, szerelmet mutat� (vagy tettet�), beh�zelg� leveleit, ugyanakkor a Maryre �s a gr�fn�ra terhel� leveleket kik�sz�tette, hogy tervezett k�z�s �ngyilkoss�guk ut�n az uralkod�csal�d k�zenfekv� b�nbakot tal�lhasson Marie von Larisch gr�fn� szem�ly�ben. Az is elk�pzelhet�, hogy ezeket a bizony�t�kokat a tett ut�ni eltussol�si elj�r�s sor�n v�logatt�k sz�t, hogy minden felel�ss�get az uralkod� csal�don k�v�li szem�lyekre h�r�tsanak.

A janu�r 29-i tal�lk�ra �rkez� Mary „elt�nt” a Hofburgb�l. A p�nikba esett Larisch gr�fn� megpr�b�lta a rend�rhat�s�g seg�ts�g�t k�rni, de sikertelen�l. Rudolf �s Mary hint�val Mayerlingbe hajtattak. A k�vetkez� �jszaka t�rt�n�sei nem ismertek, illetve ellenmond�ak. M�snap, janu�r 30-�n reggel mindkett�j�ket holtan tal�lt�k a vad�szkast�lyban. Mind a mai napig tiszt�zatlan, hogy Maryt Rudolf tr�n�r�k�s l�tte-e agyon azon az �jszak�n, vagy mindkett�j�ket valaki m�s gyilkolta-e meg. Az eset r�szleteit az uralkod� csal�d eltitkolta, rend�ri vizsg�lat nem folyt. Nincsenek d�nt� bizony�t�kok, de nagyon val�sz�n�, hogy Rudolf el�bb Maryt l�tte agyon, azut�n maga is �ngyilkos lett. Ennek ellentmond� t�ny, ami tov�bb bonyol�tja a hal�lesetet, hogy a goly� Rudolf bal oldal�n hatolt be, holott k�ztudom�s�an � jobbkezes volt.

A mayerlingi trag�dia okainak eltussol�sa [szerkeszt�s]

Rudolf tr�n�r�k�s (1881)

A kett�s hal�leset felfedez�se ut�n Rudolf vad�szt�rsa, Hoyos gr�f azonnal B�csbe sietett a sz�rny� h�rrel, de � m�g �gy adta el�, hogy Rudolfot Mary m�rgezte meg. Rudolf tr�n�r�k�s hal�lh�r�t senki sem merte elmondani a cs�sz�rnak. El�sz�r Erzs�bet cs�sz�rn�nak jelentett�k, hogy meghalt a fia. Erzs�bet azonnal saj�t lakoszt�ly�ba h�vta Ferenc J�zsefet, �s z�rt ajt�k m�g�tt besz�lt vele. Senki sem tudja, mit mondott ekkor egym�snak cs�sz�r �s cs�sz�rn�. R�viddel ezut�n Erzs�bet Katharina Schrattot (1853–1940) h�vatta, akit a cs�sz�rhoz k�ld�tt, hogy vigasztalja �t. �gy t�nik, ekkor m�g a csal�dtagok is csak azt az elviselhet� verzi�t ismert�k, hogy Rudolfot az alacsony rang� Mary Vetsera m�rgezte meg, majd a le�ny maga is m�rget vett be. Ferenc J�zsef csak 24 �ra m�lva tudta meg a megd�bbent� igazs�got, hogy fia nem gyilkoss�g �ldozata lett, hanem �nkez�vel vetett v�get �let�nek. A m�lyen h�v� katolikus cs�sz�rt megr�zta ez a sz�m�ra teljesen elfogadhatatlan t�rt�n�s. Rudolf koronaherceg hal�lh�r�t �gy jelentett�k be, hogy a tr�n�r�k�s hal�l�t sz�vroham okozta. A r�mai katolikus egyh�z sz�m�ra – amely az �ngyilkosokt�l mindm�ig megtagadja az egyh�zi temet�st – k�l�n hivatalos boncol�si jelent�s k�sz�lt, amely szerint Rudolf pillanatnyi elmezavar�ban k�vette el tett�t. Az elhunyt Rudolfot �gy teljes cs�sz�ri pomp�val k�s�rhett�k a b�csi kapucinus templom cs�sz�ri kript�j�ba („Kaisergruft”).

Mary hal�l�t eltitkolt�k, holttest�t azonnal elt�vol�tott�k Rudolf mell�l. Janu�r 31-�n a mayerlingi kast�lyb�l titokban a k�zeli heiligenkreuzi cisztercita ap�ts�gba vitt�k, ott az �ngyilkosok kript�j�ba helyezt�k. A szomor� esem�nyen csak nagyb�tyja, Alexander Baltazzi �s gy�mja, Stockau gr�f vehettek r�szt, anyja megjelen�s�t a rend�rf�n�k nem enged�lyezte. A Vetsera csal�dot teljes hallgat�sra k�telezt�k. Mary holttest�t csak j�val k�s�bb helyezhett�k �t mai s�rhely�re, a heiligenkreuz-i temet�be.

A „tetthelyet”, a Rudolf tr�n�r�k�s �ltal �p�ttetett mayerlingi vad�szkast�lyt Ferenc J�zsef lebontatta, hely�n a b�nb�n� karmelit�k ap�cakolostor�t �p�tett�k, amely ma is l�that�.

B�csben olyan sz�besz�d is elterjedt, hogy Mary nagyb�tyja, Alexander Baltazzi, �rtes�lv�n Mary megsz�ktet�s�r�l, ut�nuk ment volna Mayerlingbe azzal a sz�nd�kkal, hogy ak�r er�szak �r�n is visszahozza 17 �ves unokah�g�t. Nem tudni, hogy Maryt �lve, vagy holtan tal�lta a vad�szkast�lyban. Felel�ss�gre vonta Rudolfot, vereked�s alakult ki, ennek sor�n Alexander �lte volna meg a tr�n�r�k�st. Ennek ellentmond az a t�ny, hogy Alexander Baltazzit sem akkor, sem k�s�bb nem zaklatta az osztr�k rend�rhat�s�g.

�ngyilkoss�g vagy politikai gyilkoss�g? [szerkeszt�s]

M�r a kort�rsak is k�telkedtek a hivatalos rend�ri jelent�s helyt�ll�s�g�ban, a k�tely ma is fenn�ll, sokf�le h�resztel�s �s �ll�t�s forog k�zk�zen. �gy p�ld�ul Zita osztr�k cs�sz�rn�, az utols� cs�sz�r �zvegye, 1989-ben bek�vetkezett hal�la el�tt azt �ll�totta, hogy a tr�n�r�k�st �s fiatal szeret�j�t �sszeesk�v�k meggyilkolt�k. A gyilkoss�g c�lja Rudolf eln�m�t�sa lett volna, miut�n a tr�n�r�k�s visszautas�totta, hogy r�szt vegyen egy, a francia korm�ny (�s szem�lyesen Clemenceau minisztereln�k) �ltal szervezett puccsban, amellyel letett�k volna a konzervat�v �s n�metbar�t Ferenc J�zsefet, hogy hely�re egy franciabar�t liber�lis uralkod�t �ltessenek. B�r Zita cs�sz�rn� �lete v�g�ig sem adott semmilyen bizony�t�kot, �ll�t�sai a m�dia r�v�n gyorsan elterjedtek, f�k�nt az �ltaluk k�pviselt m�diah�r�rt�k miatt.

A Clemenceau-puccs t�rt�nete l�tezik olyan v�ltozatban is, hogy Rudolf egy�ttm�k�d�tt a franci�kkal, �s akt�van r�sztvett a puccs el�k�sz�t�s�ben. E verzi� szerint Rudolfot az osztr�k (vagy a n�met) �llamrend�rs�g (mai sz�val: a nemzetbiztons�gi hivatal) �ppen az�rt �lette volna meg, hogy megakad�lyozz�k a tervezett �llamcs�nyt.

1992-ben Mary von Vetsera f�ldi maradv�nyait ellopt�k a heiligenkreuzi temet�b�l. A rend�rs�g megtal�lta a tettest. �jratemet�s el�tt a maradv�nyokat, azonos�t�s c�lj�b�l megvizsg�lt�k a b�csi Igazs�g�gyi Orvostani Int�zet szak�rt�i, akik meger�s�tett�k, hogy a holttest val�ban Vetsera M�ri��, de a kopony�n nem goly��t�tte nyomot, hanem s�lyos �t�sekt�l ered� s�r�l�seket tal�ltak. Ett�l f�ggetlen�l, �jabban el�ker�lt egy korabeli halottszeml�szi jelent�s is, mely szerint a tr�n�r�k�s holtteste er�s dulakod�s nyomait viselte. A korabeli jelent�sben az is szerepel, hogy a helysz�nen tal�lt fegyverb�l – amely nem a tr�n�r�k�s� volt – mind a hat goly�t kil�tt�k.

A hivatalos rend�ri jelent�s azt tartalmazza, hogy Rudolf (saj�t fegyver�vel) el�bb lel�tte Mary Vetser�t, majd �nmag�t is f�be l�tte. Nincs benne eml�t�s a fenti, ellentmond� r�szletekr�l, a rend�rs�g teh�t sz�nd�kosan hom�lyban hagyta az �gy val�di k�r�lm�nyeit, ezek val�sz�n�leg soha nem is fognak minden k�ts�get kiz�r� m�don kider�lni. K�t elm�let t�nik valamelyest val�szer�nek:

• Az egyik szerint a p�r �sszeveszett (tal�n Mary m�gis visszariadt az �nk�ntes hal�lt�l, vagy tal�n terhes volt, �s nem akart beleegyezni a magzatelhajt�sba), ennek sor�n a f�herceg agyons�jtotta szeret�j�t, majd f�bel�tte mag�t. Ez egy tiszta gyilkoss�gi �gy, nemcsak egy kett�s �ngyilkoss�g. Ez az elm�let nem magyar�zza meg a hat goly� hi�ny�t a fegyverb�l, ami nem is az �v� volt.

• A m�sik elm�let szerint k�ls� szem�ly(ek) t�madtak mindkett�j�kre, Maryt agyonvert�k, a koronaherceget agyonl�tt�k. Ez hasonl�t a Zita cs�sz�r� �ltal hirdetett elm�letre. Zita cs�sz�rn� 1914 �s 1916 k�z�tt, koronahercegn� kor�ban, Ferenc J�zsef �s a csal�d tagjainak bizalmasa volt, �s hallhatott ilyen te�ri�kr�l. Az elm�let magyar�zata lehet, hogy a hiv� katolikus cs�sz�r nehezen fogadta el, hogy fia elmezavar�ban meggyilkolt egy l�nyt, azt�n meg�lte �nmag�t is. Saj�t lelkiismerete megnyugtat�s�ra olyan v�ltozatot kereshetett, amely elfogadhat�bb volt csal�dtagjai sz�m�ra: az ismeretlen idegenek �ltal elk�vetett kett�s gyilkoss�g t�rt�net�t. Senkit sem kellett konkr�ten megv�dolni, de nem kellett nyilv�nosan beismerni, hogy Rudolf elmebeteg gyilkos volt, aki tett�nek elk�vet�se ut�n �ngyilkos lett.

Hal�l�nak k�vetkezm�nyei [szerkeszt�s]

Rudolf (olajfestm�ny)

Az uralkod� egyetlen fi�nak hal�la ut�n Ferenc J�zsef �s Erzs�bet h�zass�ga teljesen �sszeomlott. A cs�sz�r megtiltotta, hogy jelenl�t�ben valaha is kiejts�k �ngyilkoss� lett fi�nak nev�t. A cs�sz�rn� sem heverte ki szeretett fia elveszt�s�t. V�gtelen utaz�sokba kezdett, szinte �lland�an t�vol maradt az udvart�l, Angli�ban �s �rorsz�gban vad�szgatott, Korfun t�lt�tte idej�t. V�gk�pp elviselhetetlennek tartotta a b�csi udvar abszolutisztikus z�rts�g�t, �rz�ketlen szigor�t, azt amelynek fia is �ldozatul esett. Amikor 1898. szeptember 10-�n Genfben egy anarchista meggyilkolta �t, Erzs�bet m�r nagyon t�vol �llt az uralkod�st�l, tal�n m�r kereste is a hal�lt.

Rudolf hal�l�val a cs�sz�r �ccsei k�vetkeztek a tr�n�r�k�kl�s rendj�ben. Mivel a m�sodik legid�sebb fiv�r, Ferdin�nd Miksa f�herceg (1832–1867) ekkor m�r nem �lt (Mexik� cs�sz�rak�nt kiv�geztek), gyermekei sem voltak, �gy az Osztr�k–Magyar Monarchia tr�n�r�k�se a cs�sz�r harmadik, �l� fiv�re, K�roly Lajos f�herceg (1833–1896) lett. Az � hal�la ut�n legid�sebb fia, Ferenc Ferdin�nd f�herceg (1863–1914) lett a tr�n�r�k�s. Az � meggyilkol�sa Szarajev�ban 1914. j�nius 28-�n olyan esem�nyek sorozat�t ind�totta el, amelyek az els� vil�gh�bor� kirobban�s�hoz, �s 1918-ban a Monarchia sz�thull�s�hoz vezettek.

Ha Rudolf koronaherceg �letben maradt volna, tal�n megt�rt�nhetett volna, hogy az id�s Ferenc J�zsef cs�sz�r lemond (vagy lemondatj�k) a fiatal Rudolf jav�ra, ahogy 1848-ban az � saj�t nagyb�tyj�t, Ferdin�nd cs�sz�rt is lemondatt�k egy n�la alkalmasabb szem�ly, a fiatal Ferenc J�zsef jav�ra. Lehets�ges, hogy egy olyan �leter�s cs�sz�ri szem�ly, aki sokkal modernebb �s liber�lisabb gondolkod�st k�pviselt volna el�dj�n�l, laz�totta volna a Monarchia elk�telezetts�g�t a N�met Cs�sz�rs�g fel�, �s Ausztria-Magyarorsz�g esetleg nem – vagy m�s form�ban – l�pett volna katonai sz�vets�gre II. Vilmos n�met cs�sz�rral. A n�met sz�vets�g megl�te komoly szerepet j�tszott az els� vil�gh�bor� kirobban�s�ban, �s egy k�s�bb is akad�lyozta a Monarchia kil�p�s�t a h�bor�b�l. Ehelyett 1916-ban a cs�sz�ri tr�nra Ferenc J�zsef unoka�ccse, a j�lelk�, de gyengekez� �s hat�rozatlan K�roly (1887–1922) ker�lt, aki a Monarchia utols� uralkod�ja lett. Sem a h�bor�b�l nem tudott kil�pni, sem a Birodalmat nem tudta megmenteni a sz�thull�st�l.

Rudolf �s Stef�nia egyetlen le�nya, Erzs�bet M�ria f�hercegn� (1883–1963) k�s�bb viharos k�r�lm�nyek k�z�tt Otto von Windischgr�tz-hez ment f�rjhez, majd elv�lt t�le. A Monarchia sz�thull�sa ut�n a szoci�ldemokr�ci�val kezdett kokett�lni. Leopold Petznek (1881-1956) aktivista f�rjek�nt � lett B�cs v�r�s hercegn�je („die rote Herzogin”). Sorsa a nagym�lt� uralkod�h�z m�ltatlan hanyatl�s�nak szimb�luma.