Bennem, mint tkrdben - Rudolf fohsza Erzsbethez
Bennem, mint tkrdben
13. jelenet: A Hermes-villban
Rudolf: n j anym, gy bztam, hogy tn szlsz hozzm!
Vrtam csak n – hv sz jn a csend utn!
Mondd mrt fltl? Mert egyformn elvgyunk, lsd!
Tl terhes nknk, csf ellensgnk e romlott, e szdlt vilg!
Krlek, hogy nzz le rm – lthatnd bennem nmagad!
Akkor tn rtend – szavak, mit el nem mondanak!
Ellktl durvn! Tkr az, mit bennem gyllnl?
Vgynk terd, m vgyam hozzd el nem r!
Nzek csak rd – blvnyt ltok, egy ksziklt!
Mr meg sem ltsz – azt hittem, a ltszat csal!
Szz jelzst adtam, hogy rtsd meg, baj van, de kztnk mr szilrd a fal!
Krlek, hogy nzz le rm! Kpmsod mrt nem ltod mr?
Akkor tn mondanm, akkor tn reznd, hogy fj!
Elisabeth: Mit kvnsz tlem? Mi bnt? Mrt jttl el?
Rudolf: Anym, hogy vjl!
gy rzem, itt a vg – el kell, hogy vljak, nincs mentsg!
J hrem tnkremegy, botrny lesz most mr mindenkpp – a ppt krtem, de a vlst ellenzi apm!
Rudolf: Te segthetsz mg taln - Elisabeth: Kmlj meg, gy krlek! felesgem nyg csak vllamon!
Az udvar tok rm! Nincs, mit lpjek rted!
Ez a vg, ht lgy te oltalom!
, knyrgm n, jrj kzben, krlek!
Atym is hallgat rd!
Elisabeth A csszrt n mr rg elkldtem!
Nem krnk tle semmi gyben!
Nem krnm t – nem krnm rted sem!
|