Mint Te(reprz)- Erzsbet s a msik vilg
Mint te (reprz)
11. jelenet: Korfun, egy villa erklyn
Elisabeth: , a lelked itt van vlem, rzem, jjj ht!
A sors, te kbor szellem, hozzm hajt!
Hiszen az vagy, Heinrich Heine, aki nyugtot rg nem lt!
Jjj, sgj meg nkem csak mg egy dalt!
Tudod, most is vr a toll, s a tinta csak mirnk…
Max szelleme: Itt nincs tbb dal!
Elisabeth: Apa? Te vagy az, sejtem n mr!
Egytt: Versek kzt az let szebb volt – lzas vgta, szgulds!
Elisabeth: n is csak erre vgytam rg!
Max szelleme: Sisi, nem tudom, hogy mrt a holtakkal beszlsz?
Elisabeth: Nem ismerek erre senkit, aki l!
Max szelleme: Ez a rossz cinizmus elzr mindentl!
Elisabeth: Nos, ezt teszi a sok idomts!
Max szelleme: gysem gondolod, hogy ettl most majd rd szabadsg vr!
Elisabeth: De minden undort!
Max szelleme: Ht nem vgysz-e r, hogy boldog legyl?
Elisabeth: Minek az ncsals, mondd?
Max szelleme: De te mindig ltl btran, meg nem htrltl!
Elisabeth: Az emberek arca egyre csak ijesztbb!
Max szelleme: De te letedben nem fogadtl szt!
Elisabeth: gy a j!
Egytt: lnk, mind szabad cignyok, ahogy egy vidm zensz…
Elisabeth: …de mr tl ks!
Max szelleme: Adieu, Sisi!
Elisabeth: Szvem, mint k – nem lettem, lsd, hozzd ill!
|