�lete [szerkeszt�s]

II. Miksa bajor kir�ly �s feles�g�nek, Poroszorsz�gi M�ri�nak els�sz�l�tt fiak�nt j�tt vil�gra. Egy testv�re volt Ott�, aki I. Ott� n�ven bajor kir�ly lett. Apja m�lyen hitt a sp�rtai �rt�kekben; ez�rt mindk�t testv�rnek hajnalban kellett kelnie, m�rt�kkel kellett ennie �s kem�nyen kelett dolgoznia, mindemellett pedig hideg v�zben kellett f�rdenie. A fi�k olyan keveset kaptak enni, hogy alkalmank�nt a szolg�kt�l kellett k�rni�k. Lajos egy alkalommal egyik fog�t is megk�s�relte eladni egy m�ncheni fogorvosnak, hogy a fog��rt kapott p�nzb�l �telt vehessen. Amikor a k�t fi� besz�molt apj�nak arr�l, hogy hangokat hall, apjuk �gy gondolta erre a legmegfelel�bbb megold�s egy darab fekete keny�r �s a j�ghideg t� �t�sz�sa. Miksa sz�vesen verte fiait. Amikor Lajos k�t�dni kezdett egy tekn�sh�z apja azonnal elt�vol�tatta fia k�zel�b�l az �llatot.

Apja korai hal�la ut�n 19 �vesen ker�lt a tr�nra. Megnyer� k�lsej�vel hamar megnyerte mag�nak a bajor n�pet. Tr�nral�p�sekor kialakul� Schleswig-Holstein konfliktusban VIII. Augustenburgi Frigyest �s rajta kereszt�l Poroszorsz�got t�mogatta, �m katonailag nem �llt mell�j�k. Az Ausztria �s Poroszorsz�g k�z�tt zajl� h�thetes h�bor�ba (1866) Ausztria oldal�n l�pett be, majd mitu�n Ausztria vesztes�get szenvedett, 1867-ben Poroszorsz�ggal k�t�tt egyezs�get. III. Nap�leon aj�nlat�t, miszerint hozzanak l�tre egy francia-osztr�k-bajor sz�vets�get visszautas�totta, �s amikor kit�rt az 1870-1871-es porosz-francia h�bor�, haboz�s n�lk�l Poroszorsz�g oldal�ra �llt. Ekkor ismerte fel, hogy a bajor had�gyi reform is elod�zhatatlan, �gy minisztereln�ke, Hohenlohe �s Prauckh had�gyminiszter seg�ts�g�vel komolyan moderniz�lt�k a bajor hadsereget. 1870 december�ben Otto von Bismarck javaslat�ra lev�lben h�vta fel a n�met hercegeket egy �j N�met Birodalom megalak�t�s�sra. Megh�vta a tr�nra I. Vilmos porosz kir�lyt �s felaj�nlotta, hogy a k�t uralkod� felv�ltva vezesse az orsz�got.

Lajos nem sokkal tr�nrajut�sa ut�n

Az �jonnan megalakult birodalomhoz csatolta birtokait 1871-ben, �gy Bajororsz�g, mint f�ggetlen kir�lys�g megsz�nt. A felv�ltva viselt korona elk�pzel�se sem teljes�lt, mintahogy a Bajor kir�lys�gnak �g�rt ter�leteket semkapta meg. Mindezek miatt, valamint az�rt, mert belef�radt minisztereivel v�vott harcba, hogy meger�s�thesse az egyh�z hatalm�t (ellenezt�k Lajos Vatik�nhoz val� k�zeled�si t�rekv�seit) egyre ink�bb visszavonult a politikai �s t�rsas�gi �lett�l. Az 1880-as �vekben szinte teljesen visszavonult a k�z�lett�l �s csak szenved�lyeinek �lt, a zen�nek �s az �p�tkez�seknek. Ebb�l kifoly�lag egyre n�pszer�tlenebb volt az orsz�gban. 1886. j�nius 10-�n egy orvosokb�l �ll� bizotts�g elmebetegnek nyilv�n�totta �s apai nagyb�tya, Lip�t herceget lett bajororsz�g r�gense.

Hal�la [szerkeszt�s]

Bernhard von Gudden professzor vezette a bizotts�got, ami paranoid skizofr�ni�t �llap�tott meg Lajosn�l, legfontosabb bizony�t�kk�nt pedig azokat a furcsa t�rt�neteket nevezt�k meg, amiket a kast�ly szolg�i �s politikai ellenfeleit�l hallottak a kir�ly k�l�nc �s furcsa viselked�s�r�l. Gudden a szolg�kt�l megtudta, hogy a kir�ly gyakran t�madt r�juk. Elmondt�k, hogy a legkisebb v�ts�g�rt elz�ratta vagy ak�r meg is verette �ket. Egyik�j�ket megpr�b�ta megfojtani mert nem tudta megfogni a kalitk�b�l kirep�lt madar�t. Azt is besz�lt�k, hogy egyik kocsisa a ver�sbe halt bele. Sok tud�s szerint Lajos elmebetegs�ge �s a felhozott v�dak megk�rd�jelezhet�ek �s csup�n politikai �rm�nykod�snak lett �ldozata. (Nagyban k�zrej�tszhatott az a t�nyez� is hogy Lajos �p�tkez�si ki�r�tett�k a kincst�rat, Bajororsz�g ad�ss�ga hamar k�tszer akorra lett mint �sszes bev�tele, orsz�g�t a cs�d sz�l�re sodorta.) Nem sokkal elmebetegnek nyilv�n�t�sa ut�n Bernhard von Gudden a Stranbergi-t� melletti Schloss Bergbe vitte, ahova j�nius 12-�n �rkezett meg.

Eml�kkereszt jelzi a helyet, ahol megtal�lt�k a kir�ly holttest�t

Meg�rkez�se m�snapj�n, 1886. j�nius 13-�n, vir�gvas�rnap Lajos �s Gudden k�t f�rfi �pol� k�s�ret�ben s�t�lni indult a t�parton, �gy d�nt�ttek este hatkor �jra s�t�lnak egyet, ekkor Gudden k�z�lte az �pol�kkal, hogy most �k maradthatnak, este nyolcra vissza�rnak a s�t�r�l. Mikor nem �rtek vissza, doktor M�ller, Gudden asszisztense embereket k�ld�tt a keres�s�kre. M�r f�l 11 volt, amikor megtal�lt�k a kir�ly kalapj�t, kab�tj�t �s eserny�j�t a t�partj�n, majd nem sokkal k�s�bb megtal�lt�k a kir�ly �s Gudden holttest�t is a sek�ly v�zben. Hivatalos nyilatkozatot nem adtak ki de azt besz�lt�k, hogy Gudden nyak�n fojtogat�s nyomai voltak fellelhet�k, m�g a kir�lyon k�ls�relmi nyomok nem mutatkoztak. Mindez arra utal, hogy Lajos el�sz�r megfojtotta a doktor �s ut�na mag�t is a v�zbe �lte. M�s felt�tlez�sek szerint az�rt �lte meg az orvost, hogy sz�kni tudjon, ez esetben viszont nincs magyar�zat arra, hogy �maga mi�rt fulladt a v�zbe, hiszen j�l �szott �s a parthoz k�zel tal�lt�k meg mindak�t holtestet. Az viszont k�ts�ges, hogy mi�rt t�madt Guddenre; l�teznek olyan feltev�sek is hogy Gudden megpr�b�lta megakad�lyozni a kir�ly �ngyilkoss�g�t, m�s felvet�sek pedig azt sugallj�k, hogy a kir�ly tudta, hogy meg kell �lnie Guddent ahhoz, hogy v�gezni tudjn mag�val. Vannak olyan elk�pzel�sek is amik elvetik, hogy Lajos tudatosan �lte meg Guddent; a hal�lukat a dulakod�s k�zben lelt�k. Megint m�s felvet�sek azt val�sz�n�s�tik, hogy menek�l�s k�zben kapott sz�vrohamot, vagy agyv�rz�st.

A leg�jabban napvil�got l�tott elm�let szerint a kir�ly sz�kni akart �s menek�l�s k�zben l�tt�k h�tba. Detlef Uterm�hle elmond�sa szerint, aki gyerekkor�ban l�tta a kir�ly kab�tj�t: "Akkor sz�leimmel egy�tt m�ncheni lak�s�ban megl�togattuk Josephine von Wrbna-Kaunitz birodalmi gr�fn�t. � megmutatta nek�nk a kab�tot, amelynek h�t�n k�t, egym�st�l t�vol lev�, l�v�s okozta lyuk volt l�that�. N�v�rem, aki ma a Bajor Erd�ben, Chamban �l, szint�n jelen volt. Ezt eddig titokk�nt �rizt�k...�gy eml�kszem, hogy a gr�fn� els� alkalommal ezekkel a szavakkal mutatta meg nek�nk a kab�tot: 'most ti mindny�jan - a n�hai II. Lajos bajor kir�ly hozz�tartoz�inak tudta n�lk�l - megtudhatj�tok hal�l�nak k�r�lm�nyeit. �me, megmutatom nektek a kab�tot, amelyet hal�l�nak napj�n viselt"

Wrbna-Kaunitz gr�fn� 1973. decemberben meghalt �s lak�s�b�l elvitt�k a kab�tot, a t�rt�net hiteless�g�t k�ts�gbe vonja az a t�ny, hogy a gr�fn� kor�bban �sszet�z�sbe ker�lt a Wittelsbachokkal.

Lajost a m�ncheni Michaelskirch�ben helyezt�k �r�k nyugalomra, a sz�v�t az alt�ttingi Gnadenkapell�ben helyezt�k el egy ez�st urn�ban, apja urn�ja �s a t�bbi bajor kir�ly� mell�.

Mag�n�lete [szerkeszt�s]

II. Lajos bajor kir�ly �s Zs�fia hercegn� eljegyz�si k�pe

Unokatestv�r�vel, Zs�fia Sarolta bajor hercegn�vel, j�rt egy ideig jegyben. Mindketten idealista �s romantikus lelkek voltak, rajongtak Wagner zen�j��rt. Lajos furcsa ember volt, p�ld�ul jegyes�t nem val�di keresztnev�n, hanem Wagner operah�seinek nev�n sz�l�totta, a hercegn�t Elz�nak vagy Erzs�betnek nevezte, �s saj�t leveleit is Siegfried vagy Heinrich n�ven �rta al�.

Hivatalos eljegyz�s�ket 1867. janu�r 22-�n hirdett�k ki, de az esk�v� napj�t t�bbsz�r is elhalasztott�k, mert a homoszexualit�sra er�sen hajl� Lajos nem tudta mag�t elsz�nni a h�zass�gra. Zs�fia apja, Miksa herceg ezt a helyzetet le�nya sz�m�ra megal�z�nak �t�lte, �s levelet �rt Lajosnak, amelyben d�nt�sre sz�l�totta fel: vagy vegye el Zs�fia hercegn�t, vagy bonts�k fel eljegyz�s�ket. Lajos 1867 okt�ber�ben v�gleg lemondta az esk�v�t.

Lajos �s Kainz

Lajos k�s�bb sem n�s�lt meg �s ink�bb a f�rfiak t�rsas�g�t kereste. 1869-t�l napl�t vezetett, amiben feljegyezte legbels�bb gondolatait, szexu�lis v�gyai elfojt�s�sra tett k�s�rleteit �s a v�vod�st, hogy mindemellett hogy maradhat hith� katolikus. Az eredeti napl�k elpusztultak a II. vil�gh�bor� alatt, de fennmaradtak m�solatok. Ezekb�l egy�rtelm�en kit�nik, hogy Lajos �let�t v�gigk�s�rte homoszexualit�sa. Sok�ig f�lov�szmester�vel, Richard Horniggel tartott fel viszonyt, de kapcsolatban volt, a magyar sz�n�sszel, Kainz J�zseffel (Josef Kainz) valamint egyik udvaronc�val, Alfons Weberrel.

Lajos nem szerette ha fiatal h�lgyek fizikailag k�zeledtek hozz�. Ezt azonban nem tudta Jozefine Scheffzky, �nekesn�, amikor Lajossal (aki ez�stp�nc�lj�ban volt) �s Wagnerrel haj�k�zott �s v�gigsim�totta Lajos hajf�rtjeit. Lajos erre hirtelen mozdulattal v�laszolt �s a hatty� form�j� cs�nak felborult. Lajos nem sokat t�r�d�tt a sek�ly v�zbe esett, h�lgy megment�s�vel, azt ink�bb Wagnerre hagyta �s megindult a part fel�, mik�zben a primadonna rendk�v�l illettlen dolgokat ki�ltozott.

Gyerekkori j�bar�tja volt unokah�ga, Erzs�bet, a k�s�bbi cs�sz�rn� �s kir�lyn�. K�zel �lltak egym�shoz, �sszek�t�te �ket k�l�ncs�g�k, a term�szet �s a k�lt�szet ir�nt �rzett szeretet�k. Egym�s csak Sir�lynak �s Sasnak nevezt�k; Lajos volt a Sas, Erzs�bet a Sir�ly.

�r�lts�ge [szerkeszt�s]

Furcsas�gair�l volt h�res. �desanyj�nak, M�ri�nak is voltak m�r probl�mai; felteht�en porhyri�t�l szenvedett. Az asszony egyik furcsa elk�pzel�se az volt, hogy minden versesk�tetet �jra kell nyomtatni �s a szerelm szavakat ki kell cser�lni a bar�ts�g sz�ra. Lajos egyik kedvenc id�t�lt�se volt, hogy ez�stv�rtet �ltve, hatty� form�j� cs�nakj�ban, Lohengrink�nt haj�zott. Nem szerette a t�rsas�got, de n�ha neki is kellett fogad�sokat adni, ilyenkor azonban �ltal�ban olyan r�szegre itta mag�t, hogy m�snapra nem eml�kezett az eg�szb�l semmire. M�skor azt az utas�t�st adta a zenekarnak, hogy olyan hangosan j�tszanak, hogy ne lehessen �rteni m�sok szav�t, azt is megtette, hogy �ri�si vir�gk�ltem�nyt rendelt a fogad�s sz�nhely�re �s az est egy r�sz�t abban el�jva t�lt�tte.

Napirendje is teljesen felborult. Nappal aludt, �s �jszaka a bajor vid�ket j�rta. A kocsisoknak �s a sz�nt vagy szekeret k�s�r� lovasoknak XIV. Lajos korabeli ruh�kat kellett viselnie [1]. Volt, hogy azt �ll�totta, a francia kir�ly, XIV.Lajos szellem�vel eb�delt �s az is gyakran megesett, hogy szolg�it sz�l�totta XIV. Lajos �s XV. Lajos n�ven. A szolg�k elbesz�l�sei szerint hangosan kacagott mikor mag�ban volt �s rendszeresen mag�ban besz�lt. A legnagyobb h�ese�sben kint ter�ttetett mag�nak asztal, �s a legnagyobb hidegben h�s�gre panaszkodott. Ahogy egyre ink�bb elhatalmasodott rajta az elmebaj tervei �s k�r�sei is egyre furcs�bbak lettek. Olyan g�pet akart tervezetni mag�nak, amivel �t tud rep�lni az Alpokon. Egy ember�t h�romszor is elk�ldte Capri sziget�re, hogy ellen�riztesse vele, hogy a K�k Barlang m�g val�ban k�k-e.

Ha utazni szeretett volna, p�ld�ul az ausztriai Innsbruckig, kisz�molta, hogy h�ny k�rt kell megtennie, ahhoz a lovard�j�ban, hogy azt mondhassa oda�rt. Lovait a k�r�k alatt cser�lte �s amikor "oda�rt" lesz�llt a l�r�l �s elment lefek�dni. Egy id� ut�n m�r nem csak val�s�gos helyekre lovagolt el, hanem kital�ltakra is.

Lajos �s a m�v�szetek [szerkeszt�s]

Lajos tr�nraker�l�se ut�n legels� int�zked�si k�z�tt volt, hogy kedvenc zeneszerz�j�t, Wagnert a m�ncheni udvar�ba h�vassa. Alig egy �vre r� viszont el kellett k�ldenie Wagnert az udvarb�l, mert sem a korm�nyzat, sem a n�p nem n�zte j� szemmel bar�ts�gukat, illetve Wagner viselked�s�t. Ennek ellen�re Lajos �lete v�g�ig Wagner p�rtfog�ja maradt. � kezdte el �p�tettni a Bayreuth Festspielhaust. T�mogat�sa n�lk�l Wagner nem tudta volna meg�rni a Nibelung gy�r�j�t, vagy utols� oper�j�t, a Parsifalt.

�p�tkez�sei [szerkeszt�s]

Lajos nagyon �rdekl�d�tt az �p�tkez�sek ir�nt. Nem is meglep�; nagyapja �s apja nagyban �t�p�tette M�nchent �s a Hohenschwangau kast�lyt, ahol Lajos gyermekkor�t t�lt�tte. Vagyonokat k�lt�tt meg�lmodott kast�lyaira. Azonban amikor Bajororsz�g 1880-ban m�r a 10 milli� m�rk�s ad�ss�gn�l tartott, miniszterei nem adtak neki t�bb p�nzt, pedig � m�g tov�bbi 20 milli�t szeretett volna. El�sz�r fenyeget�z�tt, hogy elhagyja Bajororsz�got, de ez nem hatott a miniszterekre. Ekkor �gy d�nt�tt k�lcs�n k�r �s elkezdte k�r�l j�rni eur�pa uralkod� udvarait, mivel sehol nem kapott p�nzt tov�bb ment de sem a brazil cs�sz�r, sem a t�r�k szult�n nem adott neki p�nzt. (Ez id�t�jt m�r elhatalmasodott rajta az elmebaj �s azzal az �tlettel �llt el�, hogy olasz bandit�kb�l �s kalandorokb�l csapatot szervez �s v�gig rabolja a n�met bankokat, hogy p�nzhez jusson. De itt nem �llt meg; azt is kitervelte, hogy elrabolja a porosz tr�n�r�k�st �s v�lts�gd�jat k�vetel �rte.) Legh�resebb �p�letei:

Neuschwansteini kast�ly

Neuschwansteini kast�ly

A kast�lyt egy meredek szikla cs�cs�ra �p�tett�k, F�ssen v�rost�l nem messze, k�zel az osztr�k hat�rhoz. 1869-ben kezd�t �p�teni �s csak 17 �v m�lva, 1886-ban lett teljesen k�sz. A kast�lyt Wagner oper�i ihlett�k, f�leg a Niebelungok �s a Parszif�l. A kast�ly �p�t�szeti st�lus�t lehetetlen meg�llap�tani; �gyanis keveri a m�r, g�tikus �s barokk elemeket, a tr�nterem biz�nci st�lus jegyeket visel. A kast�ly nem csak sz�p volt, hanem modern is; a kor legmodernebb f�t�si rendszer�vel szerelt�k fel, a csapokb�l hideg �s meleg v�z is folyt, v�z�bl�t�ses wc-k is voltak a kast�lyban. A termek falait mindenhol Wagner oper�k jeleneteivel �s h�seivel d�sz�tett�k. A falakat mindenhol arany �s m�rv�ny farag�sok bor�tj�k, melyen 17 farag� dolgozott 4 �ven �t. A tr�nterem legnagyobb �ke a hatalmas aranycsill�r.

Linderhof

Linderhof

A kast�ly Oberammergau k�zel�ben �p�lt fel, egy csod�latos park k�zep�n. A kast�ly legink�bb a rokok� jegyeit hordozza mag�n, XIV. Lajos tisztelet�re �p�lt, akit Lajos a legjobban tisztelt. A kast�ly eb�dl�j�ben egy hatalmas asztal �llt, amit az egyik fog�s v�gezt�vel lelehetett engedni, hogy az �jonnan ter�tett asztal a f�ld al�l bukanhasson el�. A kast�ly m�sik �rdekess�ge, hogy csup�n egy h�l�szoba tal�lhat� benne. Tartozik hozz� egy V�nusz-templom �s egy m�r kerti lak (melyben egy p�va alak� tr�n is tal�lhat�), amiket Lajos azut�n �p�tett, hogy megl�togatta az 1867-es p�rizsi vil�gki�ll�t�st. A kast�lyt 1874 �s 1878 k�z�tt �p�tett�k Christian Jank diszlettervez� r�szv�tel�vel.

Herrenchiemsee

Herrenchiemsee

1878 ut�n kezdett az �j kast�ly fel�p�t�s�be, amelyet p�nz hi�ny�ban sohasem fejeztek be. A Chiem-t� t� egyik sziget�n kezdt�k el �p�t�s�t, mint�ul a francia Versailles szolg�lt, de bizonyos tekintetben t�l akart sz�rnyalni azon, t�k�rterme nagyobb volt mint francia v�ltozat�nak �s a (r�g halott) XIV. Lajos haszn�lat�ra k�sz�tett h�l�szob�t maga Lajos jobbnak v�lte az eredetit�l. Georg Dollmann �s Julius Hofmann k�sz�tette a terveket. H�t �v m�lva azonban elfogyott a p�nz �s a kast�ly befejezetlen�l maradt. Francia mint�ra kialak�tott park is tartozik hozz�.

Hohenschwangau

Hohenschwangau

A kast�ly �p�t�sze Pfistermeister volt. A kir�ly utas�t�s�ra a h�l�szob�ban a hagyom�nyos vil�g�t�s helyett mesters�ges holdat �s sziv�rv�nyt helyezzenek el. Szob�ja plafonj�t k�k �g el�tt �ll� narancssz�n� f�k d�zs�tett�k.

Ezen kast�lyok mellett m�g rengeteg tervet k�sz�tett, melyek megval�s�t�s�ra m�r nem maradt ideje.

Eml�kezete [szerkeszt�s]

• 1972-ben Luchino Visconti filmet k�sz�tett �let�r�l, Ludwig c�mmel. Lajos kir�ly szerep�t Helmut Berger, Erzs�bet kir�lyn�t pedig Romy Schneider alak�totta.

• 1972-ben k�sz�lt egy n�met film is Ludwig - Requiem f�r einen jungfr�ulichen K�nig (Lajos - Rekviem egy sz�z kir�ly�rt), c�mmel, �rta �s rendezte Hans-J�rgen Syberberg. A film f�szerep�ben Harry Baert �s Balthasar Thomasst l�thattuk Lajos szerep�ben, valamint Gerhard Maerz �s Anette Tirier alak�totta Richard Wagnert.

• 1955-ben Helmut Kautner rendez�s�ben k�sz�lt a II. Lajos c�m� film, O. W. Fischer, alak�totta Lajost �s Ruth Leuwerik Erzs�bet kir�lyn�t.

• A Tony Palmer �ltal rendezett Wagner (1983) c�m� filmben Richard Wagner szerep�t Richard Burton alak�totta, G�lffi L�szl�t pedig Lajos kir�ly szerep�ben l�thattuk.

• Lajos kir�ly �let�r�l h�rom manga sorozat is k�sz�lt. Gabriel Knight: The Beast Within c�mmel vide�j�t�k is napvil�got l�tott. Lajos: A Musical c�mmel Rolf Rettburg musicalt �rt a kir�lyr�l.