Sz�rmaz�sa, testv�rei, gyermekkora [szerkeszt�s]

M�ria Val�ria f�hercegn� 1868. �prilis 22-�n sz�letett a budai V�rban. �desapja I. Ferenc J�zsef cs�sz�r �s kir�ly, az Osztr�k–Magyar Monarchia uralkod�ja, �desanyja Erzs�bet kir�lyn� �s cs�sz�rn�. M�ria Val�ria az uralkod�csal�d negyedik gyermekek�nt sz�letett. Testv�rei:

• Zs�fia Friderika f�hercegn� (1855–1857).
• Gizella f�hercegn� (1856–1932).
• Rudolf f�herceg, tr�n�r�k�s (1858–1889).

M�ria Val�ria t�z h�nappal sz�lei magyar kir�lyi p�rr� koron�z�s�t k�vet�en, �s 10 �vvel legfiatalabb testv�r�nek, Rudolf koronahercegnek, a tr�n�r�k�snek sz�let�se ut�n, Bud�n l�tta meg a napvil�got. �desanyja, Erzs�bet kir�lyn� ragaszkodott ahhoz, hogy gyermeke Magyarorsz�gon sz�lethessen meg. Ezt gesztusnak sz�nta az �t rajongva tisztel� magyarok fel�. 328 �v telt el az�ta, hogy M�ria Val�ria szem�ly�ben ism�t magyar f�ld�n sz�lessen meg a hatalmon lev� uralkod� gyermeke, a „magyar gyermek”. (Ha a kicsi fi�nak sz�letett volna – �s b�tyja, Rudolf tr�n�r�k�s nem halt volna meg –, akkor tal�n � lehetett volna Magyarorsz�g elj�vend� uralkod�ja).

�desanyja igyekezett magyar szellemben nevelni a k�s�n �rkezett kisl�nyt, akit nem titkoltan legkedvesebb gyermek�nek tartott. 1883-ig R�nay J�cint p�sp�k volt a gyermek tan�t�ja, majd oktat�s�t Karl Ferdinand Kummer b�csi tan�r vette �t, aki megismertette vele a n�met nyelvet, t�rt�nelmet �s irodalmat. �desanyj�nak legkedvesebb gyermeke volt. Unokan�v�r�vel, Marie Louise von Larisch-Wallersee gr�fn�vel gyakran utazott Magyarorsz�gra. Sok id�t t�lt�ttek Erzs�bet kir�lyn� g�d�ll�i kast�ly�ban. (A gr�fn� k�s�bb az 1889-es mayerlingi trag�di�ban j�tszott szerepe miatt kegyvesztett� v�lt). Az udvarban – k�s�bb a lakoss�g k�r�ben – �ltal�noss� v�lt, hogy M�ria Val�ri�t a „magyar gyermeknek”, vagy „az egyetlennek” nevezt�k. Ez a le�ny sz�m�ra id�vel annyira nyomaszt�v� v�lt, hogy – �desanyja sz�nd�kai ellen�re – elfordult a magyarokt�l. Csal�dtagjaival, rokonaival is csak n�met�l akart besz�lni. Emellett megtanult franci�ul, angolul �s olaszul is.

H�zass�ga [szerkeszt�s]

1890. j�lius 31-�n M�ria Val�ria f�hercegn� Ischlben feles�g�l ment Ferenc Szalv�tor osztr�k f�herceghez (1866–1939), K�roly Szalv�tor f�herceg (1839–1892) �s M�ria Immakul�ta Klementina n�poly-szic�liai kir�lyi hercegn� (1844–1899) fi�hoz. A v�leg�ny a Habsburgok toscanai �g�b�l sz�rmazott, �s a menyasszony harmadfok� unokatestv�re volt. A f�rjv�laszt�sban a menyasszony �desanyja sietett le�nya seg�ts�g�re, mivel anya �s le�nya azonosan v�lekedtek az el��rt dinasztikus h�zass�got illet�en.

Tekintettel a menyasszony b�tyj�nak, Rudolf tr�n�r�k�snek egy �vvel kor�bban bek�vetkezett �ngyilkoss�g�ra, nem rendeztek nagy esk�v�i �nneps�get, de a n�szmis�n Anton Bruckner, az akkor m�r j�nev� osztr�k zeneszerz� orgon�lt. Az �gy megk�t�tt szerelmi h�zass�gb�l t�z gyermek sz�letett.

A h�zasp�r ideje nagy r�sz�t az als�-ausztriai wallsee-i kast�lyban (Schloss Wallsee) t�lt�tte, ahol Ferenc J�zsef is gyakran vend�geskedett. Anyj�hoz, Erzs�bet kir�lyn�hoz hasonl�an M�ria Val�ria f�hercegn� sem sz�vesen l�pett fel nagy nyilv�noss�g el�tt rangja k�pvisel�jek�nt, viszont �r�mmel folytatott j�szolg�lati tev�kenys�geket.

M�ria Val�ria gyermekkor�ban

M�ria Val�ria Marie von Larisch gr�fn�vel

F�rj�vel, Ferenc Szalv�tor f�herceggel

Gyermekeivel

Gyermekei [szerkeszt�s]

• Erzs�bet Franciska (1892–1930), aki Georg von Waldburg-Zeil-Trauchburg gr�f els� feles�ge lett.
• Ferenc K�roly Szalv�tor (1893–1918), 1915-ben hadnagyk�nt v�gzett a hainburgi katonai akad�mi�n. Harcolt Montenegroban, Oroszorsz�gban �s Rom�ni�ban, r�szt vett a belgr�di h�d 1916-os �jj��p�t�s�ben. Ut�szkapit�nny� l�ptett�k el�, Spanyolorsz�gban halt meg az Osztr�k–Magyar Monarchia felboml�sa ut�n
• Hubert Szalv�tor (1894–1971), feles�ge Rosemary of Salm-Salm hercegn�. Katonak�nt harcolt a h�bor�ban, 1917-ben utaz�st tett keleten, a t�r�k birodalomban, majd 1919-ben elfogadva a Habsburg-t�rv�nyt lemondott tr�nig�ny�r�l.
• Hedvig (1896–1970), aki Bernard von Stolberg-Stolberg gr�fhoz ment feles�g�l.
• Tivadar (Theodor) Szalv�tor (1899–1978), aki Maria Theresa von Waldburg-Zeil-Trauchburg gr�fn�t vette feles�g�l.
• Gertr�d (1900–1942), aki Georg of Waldburg-Zeil-Trauchburg gr�f m�sodik feles�ge lett n�v�r�nek, Erzs�bet Francisk�nak nak 1930-ban bek�vetkezett hal�la ut�n.
• M�ria Erzs�bet (1901–1936).
• Kelemen (Clemens) Szalv�tor (1904–1979), aki Elisabeth Ress�guier de Miremont gr�fn�t vette feles�g�l; k�s�bb megkapta az Altenburg hercege c�met.
• Matild (1906–1991), Ernst Hefelhez ment feles�g�l.
• �gnes, (*/† 1911), egynapos kor�ban meghalt.

J�t�konys�gi tev�kenys�ge [szerkeszt�s]

A b�csi Ring-sz�nh�zban (Ringtheater) kit�rt, t�bb sz�z �ldozatot k�vetel� 1881-es t�zv�sz ut�n odaad�an t�r�d�tt a t�z �ldozataival, �s azok hozz�tartoz�ival.

Az I. vil�gh�bor� alatt katonai k�rh�zat rendezett be a wallsee-i kast�ly egyik �p�let�ben, majd a k�s�bbiekben ugyanott megalap�totta a „M�ria Val�ria Szeg�nyk�rh�z �s �regek Otthona” nev� int�zm�nyt. Ez ut�bbi hat�s�ra kezdt�k „Wallsee angyal�nak” nevezni.

Emellett kolostorok �s templomok m�k�d�s�t finansz�rozta, alap�tv�nyokat hozott l�tre a szeg�nyek megseg�t�s�re, valamint h�t j�t�konys�gi egyletnek is v�dn�ke volt �s maga is tett j�t�konys�gi alap�tv�nyt.

Szint�n az elesettek ir�nti elk�telezetts�g�nek p�ld�ja volt a budapesti M�ria Val�ria-telep, amelyet 1915-ben alap�tott sz�ks�gk�rh�zk�nt.

�rdekl�d�si k�re [szerkeszt�s]

A f�hercegn� vonz�dott a sz�pirodalomhoz, de emellett a k�pz�m�v�szetek, f�leg a fest�szet ter�n is tehets�gesnek mutatkozott. Els�sorban a vir�gok �s a l�tk�pek foglalkoztatt�k. Anyj�hoz, Erzs�bet kir�lyn�hoz hasonl�an t�bb l�rai k�ltem�nyt is �rt, melyek 1884-ben nyomtat�sban is megjelentek. Ezt megel�z�en „Egy �sz d�len” c�mmel k�z�s k�tetet adtak ki �desanyj�val. Emellett r�nk maradt szorgalmasan vezetett napl�ja is, mely meghat�roz� k�pet fest kora t�rsadalm�r�l, �s fontos inform�ci�kat tartalmaz a cs�sz�rn� �let�r�l is. Jelent�sek tov�bb� vall�sos tartalm� elm�lked�sei.

Kedvelte a sz�nj�tsz�st, n�h�ny sz�npadi m�vet is �rt, melyeket udvari sz�n�szek mutattak be. Maga is szerepelt t�bb egyfelvon�sos alkalmi dr�m�ban, melyeket az uralkod� csal�dja sz�rakoztat�s�ra mutattak be a b�csi Hofburgban, G�d�ll�n �s Wartholzban.

Szeretett utazni, sz�vesen k�s�rte el utaz�saira �desanyj�t, Erzs�bet kir�lyn�t. Beutazta vele Magyarorsz�g, a Salzkammergut, Mer�nia, N�metorsz�g, Franciaorsz�g �s Anglia t�jait.

Utols� �vei [szerkeszt�s]

Er�sen k�t�d�tt haz�j�hoz, Ausztri�hoz. A Monarchia sz�thull�sa �s az els� Osztr�k K�zt�rsas�g kiki�lt�sa ut�n elismerte az 1919. �vi Habsburg-t�rv�nyt, �s al��rta a lemond�si nyilatkozatot. Vagyon�t megtarthatta, �s Ausztri�ban maradhatott �lete v�g�ig. Wallsee-i kast�ly�ban hunyt el 1924. szeptember 6-�n. Test�t a szomsz�dos als�-ausztriai Sindelburgban helyezt�k �r�k nyugalomra, nagy r�szv�t mellett^[1].