�lete [szerkeszt�s]

Sz�rmaz�sa, testv�rei, ifj�kora [szerkeszt�s]

Ferdin�nd Miksa (vagy ahogy csal�dtagjai h�vt�k: Ferdin�nd Max) f�herceg 1832. j�lius 6-�n sz�letett a B�cshez k�zeli sch�nbrunni kast�lyban.

�desapja Habsburg-Lotharingiai Ferenc K�roly f�herceg (1802–1878) volt, II. Ferenc (1768–1835) n�met-r�mai cs�sz�rnak, magyar �s cseh kir�lynak (1804 ut�n I. Ferenc n�ven osztr�k cs�sz�rnak) �s cs�sz�rn�nak, a Bourbon-h�zb�l val� M�ria Ter�zia Karolina n�poly-szic�liai kir�lyi hercegn�nek (1772–1807) m�sodik fia.

�desanyja a Wittelsbach-h�zb�l val� Zs�fia Friderika bajor kir�lyi hercegn� (1805–1872) volt, I. Miksa bajor kir�lynak, �s m�sodik feles�g�nek, Karolina Friderika Vilma badeni hercegn�nek le�nya.

Ferdin�nd Miksa f�herceg a csal�d m�sodik gyermekek�nt sz�letett. Feln�tt kort meg�r� testv�rei:

• Ferenc J�zsef f�herceg, a k�s�bbi I. Ferenc J�zsef osztr�k cs�sz�r (1830–1916).
• K�roly Lajos f�herceg (1833–1896), Ferenc Ferdin�nd, a k�s�bbi tr�n�r�k�s apja.
• Lajos Viktor f�herceg (1842–1919), akit homoszexu�lis hajlamai miatt k�s�bb kitagadtak a cs�sz�ri csal�db�l.

Miksa f�herceget kimagasl� intellektus, sz�les k�r� m�velts�g jellemezte, a tudom�nyok k�z�l a botanika k�l�n�sen vonzotta. �l�nken �rdekl�d�tt a tengerhaj�z�s ir�nt. Haditenger�szeti kik�pz�sben r�szes�lt. A cs�sz�ri-kir�lyi hadiflotta Novara nev� fregattja fed�lzet�n t�bb utaz�st tett a vil�gtengereken, eljutott Braz�li�ba is. 1850-ben eljegyezte az 1831-ben lemondott I. P�ter brazil cs�sz�r m�sodik h�zass�g�b�l val� egyetlen le�ny�t, M�ria Am�lia portug�l inf�nsn�t, aki azonban 1853-ban t�d�bajban elhunyt, Miksa �szint�n meggy�szolta �t. 1854-ben b�tyja, Ferenc J�zsef cs�sz�r kinevezte �t a Cs�sz�ri-Kir�lyi Haditenger�szet (K.k. Kriegsmarine) f�parancsnok�nak. Miksa ekkor 22 �ves volt. A k�vetkez� �vekben �jj�szervezte az osztr�k–magyar hadiflott�t. Megalap�totta �s ki�p�tette a trieszti hadikik�t�t. Eredm�nyes m�k�d�s�nek gy�m�lcse a korszer� osztr�k–magyar hadiflotta, amellyel Wilhelm von Tegetthoff admir�lis k�s�bb jelent�s gy�zelmeket aratott az olasz hadiflotta ellen a porosz–osztr�k h�bor� adriai hadsz�nterein. Miksa gondolkod�s�t er�sen befoly�solt�k a korszak progressz�v szellemi �ramlatai. �ltal�ban a liberalizmus h�v�nek tartott�k.

Miksa osztr�k f�herceg, tengernagy

Sarolta belga hercegn�, mexik�i cs�sz�rn�

Miksa �s Sarolta

A Miramare-kast�ly

H�zass�ga, lombard-velencei korm�nyz�s�ga [szerkeszt�s]

1857 febru�rj�ban a cs�sz�r kinevezte Miks�t a Habsburg Birodalomhoz tartoz� Lombard-Velencei Kir�lys�g (K�nigreich Lombardo-Venetien) korm�nyz�j�v�. Ugyanebben az �vben, j�lius 27-�n Br�sszelben Miksa feles�g�l vette Sarolta belga kir�lyi hercegn�t (Charlotte de Belgique), I.Lip�t belga kir�ly le�ny�t, aki a h�zass�ggal osztr�k f�hercegn�i (Erzherzogin von �sterreich) c�met nyert. H�zass�ga Sarolta hercegn�vel gyermektelen maradt, val�sz�n�leg Miksa f�herceg kor�bbi braz�liai �tj�n szerzett szifiliszes fert�z�se miatt.

Miksa f�herceg, feles�g�vel egy�tt Mil�n�ba k�lt�z�tt, ahol Lombardia �s Veneto korm�nyz�jak�nt modernebb, liber�lisabb politik�t igyeketett gyakorolni. B�tyja, a cs�sz�r nem �rtett egyet Miksa elk�pzel�seivel, �s 1859 elej�n visszah�vta �t tiszts�g�b�l, hely�re Gyulay Ferenc t�borszernagyot nevezte ki korm�nyz�nak. R�viddel ezut�n, az 1859-es sz�rd h�bor� sor�n az osztr�k cs�sz�ri hadsereg a magentai �s a solferin�i csat�kban s�lyos veres�geket szenvedett a piemonti fekel�ket t�mogat� francia hader�t�l. Ennek k�vetkezt�ben Lombardia elszakadt az Osztr�k Cs�sz�rs�gt�l. Miksa f�herceg visszavonult az osztr�k politikai �lett�l. Feles�g�vel egy�tt a Trieszt melletti Miramare-kast�lyba k�lt�ztek, amit maga �s csal�dja sz�m�ra �p�ttetett. �lete nagy �lm�val foglalkozott: a braz�liai tr�pusi �serd�kbe szervezett botanikai exped�ci�t. Ekkor (m�g 1859-ben) kerest�k meg �t el�sz�r a mexik�i royalist�k, felaj�nlva neki Mexik� cs�sz�ri tr�nj�t. Miksa ekkor m�g irre�lisnak min�s�tette �s elutas�totta ezt a tervet.

I. Miksa mexik�i cs�sz�r (Franz Xaver Winterhalter festm�nye)

Mexik�i postab�lyeg 1866-b�l, Miksa portr�j�val

Miksa cs�sz�r kiv�gz�se Mexik�ban (�douard Manet festm�nye)

Miksa f�herceg s�reml�ke B�csben

A mexik�i kaland [szerkeszt�s]

A korszak t�rt�nelm�nek saj�tos, tragikus epiz�dj�nak bizonyult Miksa f�herceg mexik�i cs�sz�rs�ga (1864-1867), amely III. Nap�leon francia cs�sz�r �s Ferenc J�zsef osztr�k cs�sz�r vil�ghatalmi j�tszm�j�nak keret�ben j�tt l�tre, akik Mexik�t egy, a Francia Cs�sz�rs�ghoz �s a Habsburg Monarchi�hoz k�t�d� �r�kletes monarchi�v� akart�k form�lni.

Mexik�ban a polg�ri demokratikus forradalom k�zt�rsas�gi �llamform�t hozott l�tre. A forradalmi korm�ny ellen az egyh�z �s a nagybirtokosok er�s ellenforradalmi szervezked�sbe kezdtek. III. Nap�leon cs�sz�r az alkalmat arra akarta felhaszn�lni, hogy nagyhatalmi befoly�st szerezzen az amerikai kontinensen. Ett�l belpolitikai el�ny�ket is rem�lt: Franciaorsz�gban megrend�lt helyzet�t k�lpolitikai sikerekkel akarta stabiliz�lni, ehhez a francia katolikus egyh�z seg�ts�g�re sz�m�tott, cser�be a mexik�i egyh�z t�mogat�s��rt. A Francia Cs�sz�rs�g nagy l�tsz�m� csapatokat k�ld�tt Mexik�ba, amelyek a k�zt�rsas�gi korm�ny ellen harcol� er�ket t�mogatt�k, �s monarchisztikus �llamforma bevezet�s�t szorgalmazt�k. 1863-ra a korm�nyellenes felkel�k, az �lie-Fr�d�ric Forey t�bornok �ltal vezetett francia csapatok t�mogat�s�val megszerezt�k az orsz�g ter�let�nek jelent�s r�sz�t, �s elfoglalt�k a f�v�rost, Mexik�v�rost is. A megsz�llt ter�leten n�pszavaz�st is rendeztek, amely – term�szetesen – meger�s�tette a monachisztikus �llamform�t. A royalist�k ism�t felaj�nlott�k a cs�sz�ri koron�t Ferdin�nd Miksa osztr�k f�hercegnek.

A francia intervenci� r�v�n megv�ltozott politikai helyzetben Miksa elfogadta a III. Nap�leon �ltal sugallt felk�r�st. A mexik�i royalist�k �prilis 10-�n, a n�pszavaz�s eredm�ny�re t�maszkodva, I. Miksa n�ven (kiki�ltott�k �t Mexik� cs�sz�r�nak (Emperador Maximiliano I de M�xico). Feles�ge, Sarolta Mexik� cs�sz�rn�ja (Emperatriz Carlota de M�xico) lett. 1864 �prilis�ban Miksa lemondott esetleges osztr�k tr�nut�dl�si ig�ny�r�l, �s feles�g�vel egy�tt Mexik�ba utazott. A haj��ton nem a Mexik�r�l sz�l�, neki �tadott k�nyveket olvasta, hanem a cs�sz�ri udvari etikett k�zik�nyv�nek meg�r�s�val foglalkozott.

A cs�sz�ri p�r m�jus 28-�n sz�llt partra Vera Cruzban, ahol ujjong� t�meg �dv�z�lte �ket. Francois Achille de Bazaine francia alt�bornagy 25 000 f�nyi sereg�nek k�s�ret�ben j�nius 12-�n bevonultak az imm�r cs�sz�ri sz�kv�rosba, Mexik�v�rosba. A f�v�ros k�zel�ben �ll� Chapultepec-palot�ba k�lt�ztek, a r�gi azt�k cs�sz�rok nyaral�hely�re. Miksa egyik els� int�zked�se az volt, hogy sz�les sug�rutat �p�tetett a cs�sz�ri palot�t�l a v�rosk�zpontig, amelyet a Cs�sz�rn� s�t�nynak (Paseo de la emperatriz) neveztek el. Mai neve a Reform-s�t�ny (Paseo de la Reforma).

Miksa val�sz�n�leg nem volt tiszt�ban a franci�k �ltal megsz�llt ter�leten rendezett n�pszavaz�s eredm�ny�nek er�sen k�ts�ges volt�val. Az el�z�tt Benito Ju�rez eln�k �s a liber�lisok sohasem ismert�k el e n�pszavaz�s eredm�ny�t, �s h�bor�t folytattak a royalist�k �s a francia megsz�ll�k ellen. Miksa �gy hitte, Mexik�t modern, eur�pai t�pus�, liber�lis szellem� �llamm� alak�thatja, ez�rt fogadta el – csal�dja ellenkez�se dac�ra – a cs�sz�ri koron�t. Mexik�ban azonban azzal kellett szembes�lnie, hogy az amerikai f�ldr�sz minden orsz�ga a francia intervenci�sok �ltal megbuktatott mexik�i k�zt�rsas�gi eln�k�t, Benito Ju�rezt t�mogatja. Miks�ra �s a franci�kra mindenki �gy tekintett, mint nemk�v�natos idegen beavatkoz�kra.

Miksa cs�sz�r megpr�b�lta n�pszer�s�g�t n�velni, hatalmi b�zis�t kisz�les�teni. �r�kbe fogadta az 1820-as �vekben uralkodott kor�bbi mexik�i cs�sz�r, Agust�n de Iturbide unok�it, Agust�n de Iturbide y Greent �s Salvador de Iturbide y de Marz�nt. A 2 �ves August�nt kinevezte Iturbide herceg�nek, �s megtette �t a cs�sz�ri tr�n �r�k�s�v�. Hasonl� sz�nd�kt�l vezetve Miksa birodalmi marsall� nevezte ki (Reichsmarschall) nevezte ki Antonio L�pez de Santa Anna t�bornokot, exdikt�tort. Miksa – konzervat�v t�mogat�ival szembesz�llva – helybenhagyta �s meger�s�tette az el�z�tt Juarez eln�k t�bb liber�lis szellem� rendelkez�s�t, �gy a f�ldreformot �s a szavaz�jog kiterjeszt�s�t a f�lddel nem rendelkez� parasztokra is.

Miksa cs�sz�r kezdetben amneszti�t aj�nlott Benito Ju�reznek, ha felesk�szik a koron�ra, de az eln�k elutas�totta. K�s�bb Miksa elrendelte, hogy Ju�rez minden elfogott h�v�t v�gezz�k ki. Ez s�lyos taktikai hib�nak bizonyult, n�velte a k�zt�rsas�gi korm�ny h�veinek sz�m�t, �s elsz�ntabb� tette a fegyveres ellen�ll�st.

Buk�sa [szerkeszt�s]

Az �szak-amerikai polg�rh�bor� (1861-1865) lez�rult�val az Egyes�lt �llamok is fegyvereket kezdett sz�ll�tani a k�zt�rsas�giaknak, �s fenyeget�en tiltakozott az eur�pai intervenci� ellen (l�sd Monroe-elv). A francia csapatoknak 1866-ban el kellett hagyniuk Mexik�t, Miksa visszautas�totta III. Nap�leon aj�nlat�t, hogy a csapatokkal egy�tt � is hagyja el az orsz�got. A monarchist�k magukra maradtak. Mexik�n k�v�l mindenki tiszt�ban volt azzal, hogy Miksa cs�sz�rs�g�nak napjai meg vannak sz�ml�lva. A royalist�k nem tudt�k tartani magukat a n�pszer� Benito Ju�rez eln�k csapatai ellen. 1866-ban Miksa feles�ge, Sarolta cs�sz�rn� Eur�p�ba utazott, hogy III. Nap�leon cs�sz�rt�l �s IX. Pius p�p�t�l k�rjen t�mogat�st szorongatott f�rje sz�m�ra. Er�fesz�t�sei kudarcba fulladtak. A csal�d�s �s k�ts�gbees�s m�ly depresszi�ba d�nt�tte, egyes kort�rsak szerint az elmezavar hat�r�ra ker�lt.

Az ism�t hatalomra ker�lt k�zt�rsas�giak 1867. m�jus 14-�n megfosztott�k tr�nj�t�l Miksa cs�sz�rt, aki h�veivel Quer�taro er�dj�be vonult vissza. Hetekig tart� ostrom ut�n megpr�b�lt �tsz�kni az ellens�ges vonalakon, de �rul�s folyt�n elfogt�k. Hadb�r�s�g el� �ll�tott�k, �s haza�rul�s v�dj�val hal�lra �t�lt�k. A hal�los �t�let ellen sokan t�viratban �s lev�lben tiltakoztak. Az eur�pai uralkod�k mellett a liber�lisok olyan prominens k�pvisel�i, mint Victor Hugo �s Giuseppe Garibaldi is sz�t emeltek, de hi�ba. Ju�rez eln�k p�ld�t akart statu�lni, hogy korm�ny�t semmilyen idegen hatalom nem befoly�solhatja.

Miks�t 1867. j�nius 19-�n Tres Campanas-n�l, Quer�taro k�zel�ben, k�t t�bornok�val, Miguel Miram�nnal �s Tom�s Mej��val egy�tt kiv�gz�osztag el� �ll�tott�k �s agyonl�tt�k. Miksa �ll�t�lag megvesztegette a kiv�gz�osztag katon�it, hogy ne a fej�be l�jenek, egyik�k m�gis megtette. Miks�val egy�tt �t�lt�k hal�lra n�met sz�rnyseg�dj�t, Felix zu Salm-Salm ezredest, aki az utols� pillanatban kegyelmet kapott, feles�ge Agnes Leclerq Joy szem�lyes k�zbenj�r�s�nak k�sz�nhet�en.

F�rje kiv�gz�s�nek h�r�re a k�ts�gbeesett Sarolta elm�je megzavarodott. 60 �vvel �lte t�l f�rj�t. 1927. janu�r 19-�n halt meg a flandriai Meise-ben, a Bouchout-kast�lyban.

Temet�se [szerkeszt�s]

Miksa osztr�k f�herceg, mexik�i cs�sz�r bebalzsamozott holttest�t Mexik�v�rosban egy h�ten �t k�zszeml�re tett�k, itt a holttest meg is s�r�lt, majd n�h�ny h�t m�lva �tadt�k Tegetthoff altengernagynak, aki az osztr�k-magyar hadiflotta Novara fregattj�nak fed�lzet�n Triesztbe hozta. Innen B�csbe sz�ll�tott�k, �s 1868 elej�n a Habsburg-csal�d hagyom�nyos temetkez�hely�n, a a kapucinusok templom�nak kript�j�ban (Kapuzinergruft) temett�k el.

Hal�l�hoz romantikus t�rt�netet is kapcsoltak. Miksa legkedvesebb szerelmi dala Sebasti�n de Yradier szerzem�nye, a „La Paloma” volt. A legenda szerint Miksa k�v�ns�g�ra ezt a dalt j�tszott�k kiv�gz�sekor is. �jabb t�rt�n�szi vizsg�latok azonban nem t�masztj�k al� ezt a legend�t.

T�ny viszont, hogy ezt a dalt j�tszotta a zenekar, amikor Miksa f�herceg haza�rkez� kopors�j�t kihaj�zt�k a trieszti Miramare kast�ly kik�t�m�l�j�n�l. Miksa f�hercegnek, a Cs�sz�ri-Kir�lyi Haditenger�szet volt f�parancsnok�nak eml�k�re a Haditenger�szet jelenl�v� tisztjei �nnep�lyesen elhat�rozt�k, hogy osztr�k-magyar hadihaj� fed�lzet�n a „La Paloma” dal soha t�bb� ne csend�lj�n fel. Ezt a szok�st ma is tartj�k a hagyom�nyt ismer� (�s tisztel�) osztr�k vitorl�z�k.

Legenda, hal�la ut�n [szerkeszt�s]

2007-ben egy n�met amat�r kutat�, Deneke el��llt egy elm�lettel, amely szerint Miksa cs�sz�rra (aki ellenfel�hez, Benito Ju�rezhez hasonl�an szabadk�m�ves volt), a kiv�gz�osztag vakt�lt�nnyel l�tt. Kopors�j�ba egy m�sik holttestet tettek, akinek arc�t eltorz�tott�k, a testet hetekig bomlani hagyt�k. A B�csbe �rkez� kopors� felnyit�sakor a holttestet a hivatalos szem�lyek nem ismert�k fel. Az elm�let szerint Miksa cs�sz�r San Salvadorban �lt volna tov�bb, Justo Armas �ln�ven. 1916 v�g�n, I. Ferenc J�zsef hal�la el�tt osztr�k–magyar diplomat�k kerest�k volna fel Miksa–Armast, k�rve, foglalja el az Osztr�k–Magyar Monarchia tr�nj�t, de hi�ba. Justo Armas 1936-ban hunyt el (ha � volt Miksa, akkor 104 �vesen). Deneke szerint hal�la el�tt meggy�nta titk�t San Salvador p�sp�k�nek. Napjainkban Armas test�t exhum�lt�k �s Habsburg Ott� enged�ly�vel genetikai vizsg�latokat v�geztek rajta. A kutat� �ll�tja, hogy Armas teljes bizonyoss�ggal a Habsburg-csal�d valamelyik tagj�val azonos, a legenda k�l�nf�le v�ltozatai szerint az 1867-ben „kiv�gzett” Miksa f�herceggel, az 1889-ben „�ngyilkoss�” lett Rudolf f�herceggel, vagy az 1890-ben tengeri haj��tj�n elt�nt J�nos Szalv�tor f�herceggel^[1].