betegség
Erzsébet nem evése, sorozatos tornái, depressziójának erősödése- amely már házasságutáni másnap elkezdődött-
A betegség
6. jelenet: Elisabeth tornaterme a Schönbrunnban
Eszterház-né: Felség, a koplalás megárt!
Nem bírja már a diétát!
Itt egy kis hal, kis húsleves, hathatós kúra ez, egyen, kérem!
Eszterházy-né: Már épp eléggé karcsú ön! Udvarhölgy: Felséged, egyen végre hát!
Betegnek lenni mért öröm? Nem bírja már a diétát!
Felség, a torna minek kell? Csak egy kis gyümölcs,
Mondja meg, mért is valami kis desszert - hajtja önmagát? önt csak ez hozza rendbe!
Eszterházy-né: Rosszul lett a császárné!
Maga hívja Dr. Seeburgert! A főhercegnőnél van!
Elisabeth: Mi történt?
Eszterházy-né: Hál’ Istennek, magához tért!
Fájdalmai vannak, felség?
Elisabeth: Nem, köszönöm. Már jobban vagyok.
Eszterházy-né: Itt jön az orvos!
Orvos /Halál/: Mi történt?
Eszterházy-né: Ott feküdt ájultam a gyűrűk alatt! Nyilván leszédült! Nem is csoda, hisz alig eszik!
Meg ezek a tornák is… A főhercegnő… a főhercegnő mindig is ellenezte!
Én úgyszintén, de a császárné nem hallgat a jó tanácsra!
Orvos: Hagyjanak magunkra!
A szív…
Elisabeth: Már jobban lettem.
Orvos: Hisz szinte ég!
Elisabeth: Nincs semmi baj…
Orvos: A szemhéj túl fehér…
Ha a szemem nem csal – s ez az egy kizárt, bekapott egy ismert nyavalyát!
Orvos: Egy fertőzés, felség. Nem életveszélyes, de roppant kellemetlen. Ez az, amit csak úgy emlegetnek, hogy francia betegség.
Elisabeth: Még mit nem mondd, ez felségsértés!
Micsoda feltevés – mégis abszurd!
Orvos: De mért lenne az? A császár is beteg!
Elisabeth: Hisz hű hozzám!
Orvos: Ön téved ebben!
Elisabeth: Istenem, jaj, ha így van ez, mocsokba rántott engem!
Orvos: Mindez már tény!
Elisabeth: Úgy gyűlölöm érte!
Legjobb lesz elhagynom… Vagy tán az még jobb, ha meghalok én!
Orvos: Tedd azt, Elisabeth!
Én… én örülni fogok neki!
(Elisabeth az orvos arcába néz és felismeri benne a Halált)
Elisabeth: Te?!
Halál: Nos, ez most hát a végső sansz, ha vágyad hozzám hív!
Jöjj, kell egy tánc – a végső tánc!
Hagyj mindent, jobb lesz így!
Elisabeth: Még nem megyek, hisz valójában a férjem nekem csak javamra tett!
E mocsok csupán csak feloldoz, e tett szabaddá tett!
A csalárdsága erőt ad, és tudom, hogy mit kell majd tennem - bosszút állnom jogos lesz, s a bűne old fel engem!
(Letépi a nyakából a láncot és a Halálnak dobja)
Menj!
|